Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Jól járnak azok az egyetemisták és főiskolások, akik idén államvizsgáztak, de a diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették át. Ha a Parlament megszavazza azt a kormányzati javaslatot, amely törölné a felsőoktatási törvényből a nyelvvizsga-kötelezettséget, az összes végzett hallgató megkapja a diplomáját. Nyelvvizsga nélkül is.
Az új szabályok felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre, ugyanakkor az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól
- áll abban a törvényjavaslatban, amelyet a héten nyújtott be az innovációs és kulturális miniszter. A javaslat számos ponton módosítaná a felsőoktatási törvényt, többek között kivennék azt a passzust, amely alapján eddig csak azok a végzős egyetemisták és főiskolások kaphatták meg a diplomájukat, akik az ehhez szükséges nyelvvizsgát is bemutatták. Ha a változtatásra rábólint a Parlament, a jövőben a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, milyen nyelvi követelményt írnak elő a tantervben.
A törvényjavaslat azonban nem csak azokat érinti, akik a következő években kezdik el az egyetemet, főiskolát. A 2022-ben végzettek is jól járhatnak, ha elfogadják a most benyújtott törvénytervezetet - magyarázta az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke. Ha ugyanis a korábbi nyelvvizsga-követelményről szóló rész hatályon kívül kerül, azok is megkaphatják majd a diplomájukat, akik idén nyáron végeztek, de nem szerezték meg a nyelvvizsgát.
Úgy lett amnesztia, hogy nem lett
"Idén már nem lesz nyelvvizsga-amnesztia, vagyis a diplomákat már nem adják ki elismert nyelvtudás nélkül" – jelentette be áprilisban Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), miután az Eduline többször is megkereste a tárcát. A bejelentést egyébként több hónapos bizonytalanság és egy - több ezer aláírást számláló - petíció előzte meg. A 2022-ben diplomázó hallgatók akkor azt követelték, hogy hogy 2020 és 2021 után idén is kapjanak felmentést a nyelvvizsga-kötelezettség alól, sőt egy félrecsúszott kormányzati Facebook-poszt után még nagyobb félreértések alakultak ki az idei amnesztia körül. Az ügy végére végül (akkor még senki sem tudta, hogy csak látszólag) az ITM tett pontot.
Aki már elkezdte az egyetemet, nem biztos, hogy mentesül
Ha a Parlament rábólint, a jogszabály jövőre lép majd életbe, azaz várhatóan 2023-ban dönthetnek majd saját hatáskörben az egyetemek és főiskolák a nyelvvizsga-követelményeikről. Ezek nem lehetnek szigorúbbak, mint az eddigi, központi elvárás, és ezek a 2022-ben végzettekre már nem vonatkozhatnak.
A javaslatok között egyébként szerepel az is, hogy az egyetemek a képzést már megkezdett hallgatóknak olyan szaknyelvi képzést írhatnak elő a tanterv részeként, amelyet tudásméréssel zárnak. Igaz, ez alól felmentést kapnak majd azok, akiknek van nyelvvizsgájuk.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.