Megszűnik a Corvinus Nyelvvizsgaközpont, de a nyelvtanárok továbbra is az egyetemen tanítanak majd

Huszonkét év után megszűnik a Corvinus Nyelvvizsgaközpont, amely több nyelvből szervezett szaknyelvi és általános nyelvvizsgákat. A központ nyelvtanárai továbbra is a Budapesti Corvinus Egyetemen tanítanak majd.

  • Szabó Fruzsina

Nem kapcsolódik szervesen az egyetem szigorúan vett oktatási és kutatási alaptevékenységéhez, és gazdasági szempontból sem indokolt a fenntartása, ezért döntött úgy a Corvinus vezetése, hogy a nyelvvizsgaközpont akkreditációját idén már nem újítja meg – írta az Eduline kérdésére a Budapesti Corvinus Egyetem.

Ahogy arról a hvg.hu értesülése alapján mi is beszámoltunk, több mint húsz év után megszűnik a Corvinus Nyelvvizsgaközpont, amely általános és szaknyelvi nyelvvizsgákat is szervezett: egyebek mellett közgazdasági és nemzetközi kapcsolatok szaknyelvi vizsgát is tartottak, az angol és a német mellett francia, olasz, orosz és spanyol nyelvvizsgáikat is akkreditáltatták.

Az egyetem az Eduline-nak küldött válaszában kitért arra, hogy az októberi és a későbbi vizsgaidőpontokra bejelentkezett diákokkal már felvették a kapcsolatot, egyeztetnek a befizetett díjak teljes visszatérítéséről. „Ők a számos szereplőből álló magyar nyelvvizsgapiac más intézményeinél tudják majd letenni vizsgáikat” – tették hozzá.

Arra is kíváncsiak voltunk, mit ajánlanak a nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóknak, az országban ugyanis egyedül a Corvinus Nyelvvizsgaközpont szervezett nemzetközi kapcsolatok szaknyelvi vizsgát. „A nemzetközi tanulmányok szakosoknak továbbra is lehetőségük van szaknyelvi ismereteiket megmérettetni, hiszen a szak elvégzéséhez olyan szaknyelvi kompetenciát kell igazolni, amely a nemzetközi kapcsolatok szaknyelven kívül gazdasági vagy jogi szaknyelvi nyelvvizsgával is teljesíthető” – írta az intézmény.

A nyelvtanárokat nem bocsátják el

Kitértek arra is, hogy a nyelvvizsgaközpontban dolgozó nyelvtanárokat továbbra is foglalkoztatja az egyetem a nyelvtanításban, az adminisztratív feladatokat végző munkatársak pedig a Corvinus más területein folytatják a munkájukat.

A szakokhoz tartozó nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárások magas szintűek és változatlanok – így válaszolták arra a kérdésre, hogy tervezik-e a diplomakiadás nyelvvizsga-követelményeinek enyhítését. Ahogy arról július végén beszámoltunk, a kormány a jövőben az egyetemekre és a főiskolákra bízza, kötelezővé teszik-e a nyelvvizsgát a diploma megszerzéséhez.

Hozzátették: az az egyik cél, hogy az angol nyelvű képzések arányát növeljék, „jelenleg a corvinusos alapszakoknak már több mint fele angolul vagy angolul is indul, a mesterképzéseknek pedig csaknem kétharmada angolul vagy angolul is elérhető”.

„Ennek megfelelően az egyetem Idegennyelvi Oktató- és Kutatóközpontja új stratégiát kap, amelynek révén a központ – az eddigi magas szintű feladatellátás mellett – még komplexebb nyelvoktatást fog nyújtani a hallgatóknak. A Corvinuson szaktól függően egy vagy két nyelv ismeretére van szükség a diplomaszerzéshez. Ha egy nyelv a feltétel, akkor két féléven keresztül heti két sáv nyelvoktatás térítésmentes, hogy ha két nyelv a feltétel, akkor négy féléven át heti két sáv. A nyelvi kompetenciák meglétét pedig az angol nyelvű diploma sokkal inkább kifejezi, mint maga a nyelvvizsga” – magyarázták.

/
Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra.