Pótfelvételi 2026: mutatjuk a legalacsonyabb ponthatárokat
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
Ahogyan arról bezsámoltunk, augusztus 27-én közzétették a 2026-os pótfelvételi ponthatárait. A jelentkezők az általános felvételi eljárástól eltérően csak egy képzést jelölhettek meg, így a ponthatárok kihirdetésekor rögtön kiderült, bekerültek-e a választott szakra.
Ha felvettek benneteket, az első és legfontosabb, hogy örüljetek és legyetek magatokra büszkék! Ezután viszont érdemes rögtön az egyetemi ügyintézésre is figyelni, hiszen a pótfelvételizőknek jóval kevesebb idejük marad a tanévkezdésig, mint azoknak, akik már júliusban megtudták, hogy bekerültek.
Elsőként érdemes rendszeresen ellenőrizni azt az e-mail-fiókot, amelynek címét az E-felvételiben megadtátok. Az egyetemek ezen keresztül küldhetik el a felvételi értesítőt, a Neptun használatához szükséges információkat, valamint a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat. A határidők intézményenként eltérnek, ezért különösen fontos, hogy a saját egyetemetek és karotok tájékoztatását kövessétek.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara például szeptember 1-ig küldi ki a pótfelvételin bekerülők felvételi értesítőjét, a beiratkozásra pedig már szeptember 2-án és 3-án sor kerül.
A felvétel után az egyik legfontosabb teendő a Neptunhoz szükséges belépési adatok megszerzése, majd az első belépés - az ELTE például kifejezetten arra kéri a pótfelvételin bekerült hallgatókat, hogy mielőbb lépjenek be a rendszerbe és kezdjék meg a szükséges ügyintézést. A Neptunra a későbbiekben is szükségetek lesz, hiszen többek között itt intézhetitek a féléves regisztrációt, a tárgy- és kurzusfelvételt, valamint számos más tanulmányi ügyet.
A felvétellel még nem válik automatikusan aktívvá a hallgatói jogviszonyotok: ehhez be is kell iratkoznotok az egyetemre. A beiratkozás pontos menete intézményenként eltérő lehet, ezért az egyetemtől kapott tájékoztatást kell követnetek.
Van, ahol személyesen kell megjelenni, máshol az ügyintézés részben vagy egészben elektronikusan történik. A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen például online zajlik a folyamat, a pótfelvételin bekerülőknek pedig szeptember 6-ig kell beiratkozniuk. Az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán a pótfelvételizők szeptember 4-én 09:00 és 15:00 között iratkozhatnak be.
Érdemes előre megnézni azt is, milyen dokumentumokra lesz szükségetek - ezek köre szintén egyetemenként eltérhet, úgyhogy csekkoljátok az intézményetek honlapját!
A beiratkozás után rövidesen a tárgyak és kurzusok felvétele következik. Ennek időpontja és menete szintén egyetemenként, illetve karonként változhat. A Pécsi Tudományegyetem tájékoztatója szerint például az elsőéves hallgatók csak a beiratkozást követően vehetik fel kurzusaikat, a kurzusfelvételi időszak pedig karonként eltérő időpontban kezdődik.
Éppen ezért a pótfelvételin bekerülőknek most különösen fontos, hogy naponta ellenőrizzék az egyetemtől érkező üzeneteket, valamint az intézmény és a kar honlapját. A ponthatárok kihirdetése és a tanévkezdés között ugyanis mindössze néhány nap maradt, miközben a beiratkozástól a tárgyfelvételig több fontos ügyet is el kell intézni.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye jelentősen romlott, viszont több felsőbb évfolyamon javulást mértek.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.