Pótfelvételi 2026: ezen a 10 állami ösztöndíjas alapszakon volt a legmagasabb a ponthatár
A top 3 nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzésre legalább 480 pont kellett.
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Augusztus 27-én hozta nyilvánosságra az Oktatási Hivatal a 2026-os pótfelvételi ponthatárait, amit itt tudtok megnézni. A Felvi adatai alapján idén több mint 40 egyetem és főiskola hirdetett képzéseket a pótfelvételi eljárásban, a jelentkezők alap-, mester- és osztatlan képzések, valamint felsőoktatási szakképzések közül is választhattak.
Az adatok alapján 722 olyan intézményhez, szakhoz, képzési szinthez és munkarendhez tartozó képzést találtunk, ahol végül sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem született ponthatár (tehát a Felvi legalább az egyik finanszírozási formánál „n.i.”, vagyis nem indult jelölést tüntetett fel). Ez összesen 474 különböző szakot érintett.
A 722 el nem indult képzésből 311 mesterképzés, 205 alapképzés, 190 osztatlan képzés, 16 pedig felsőoktatási szakképzés volt. Munkarend szerint a legtöbb, 503 képzés nappali, 215 levelező, 4 pedig esti munkarendű volt.
A pótfelvételi ponthatárai egyébként rendkívül széles skálán mozogtak. Ahogy korábban megírtuk, az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzések között két helyen is 500 pont kellett a bekerüléshez: a BME pénzügy és számvitel, valamint a Gál Ferenc Egyetem ápolás és betegellátás szakán.
A lista másik végén ugyanakkor jóval alacsonyabb ponthatárokat is találni. A Veszprémi Érseki Főiskola állami ösztöndíjas, nappali ápolás és betegellátás képzésére például 177 ponttal is be lehetett kerülni, a Wesley János Lelkészképző Főiskola környezettan szakán pedig 202 pont volt a ponthatár.
Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a 2026-os pótfelvételi jelentkezési határidejéig 18 278-an jelentkeztek, közülük 10 712-en kerültek be valamelyik szeptemberben induló képzésre. Állami ösztöndíjas helyet 2557-en szereztek, önköltséges képzésre pedig 8155 jelentkezőt vettek fel.
A top 3 nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzésre legalább 480 pont kellett.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
Rázsi Botond Miklós szerint az új elnököt november helyett jövőre választhatják meg.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).