Hiába hirdették meg a pótfelvételiben, 722 képzés végül nem indul el

Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.

Augusztus 27-én hozta nyilvánosságra az Oktatási Hivatal a 2026-os pótfelvételi ponthatárait, amit itt tudtok megnézni. A Felvi adatai alapján idén több mint 40 egyetem és főiskola hirdetett képzéseket a pótfelvételi eljárásban, a jelentkezők alap-, mester- és osztatlan képzések, valamint felsőoktatási szakképzések közül is választhattak.

Az adatok alapján 722 olyan intézményhez, szakhoz, képzési szinthez és munkarendhez tartozó képzést találtunk, ahol végül sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem született ponthatár (tehát a Felvi legalább az egyik finanszírozási formánál „n.i.”, vagyis nem indult jelölést tüntetett fel). Ez összesen 474 különböző szakot érintett.

A 722 el nem indult képzésből 311 mesterképzés, 205 alapképzés, 190 osztatlan képzés, 16 pedig felsőoktatási szakképzés volt. Munkarend szerint a legtöbb, 503 képzés nappali, 215 levelező, 4 pedig esti munkarendű volt.

A pótfelvételi ponthatárai egyébként rendkívül széles skálán mozogtak. Ahogy korábban megírtuk, az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzések között két helyen is 500 pont kellett a bekerüléshez: a BME pénzügy és számvitel, valamint a Gál Ferenc Egyetem ápolás és betegellátás szakán.

A lista másik végén ugyanakkor jóval alacsonyabb ponthatárokat is találni. A Veszprémi Érseki Főiskola állami ösztöndíjas, nappali ápolás és betegellátás képzésére például 177 ponttal is be lehetett kerülni, a Wesley János Lelkészképző Főiskola környezettan szakán pedig 202 pont volt a ponthatár.

Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a 2026-os pótfelvételi jelentkezési határidejéig 18 278-an jelentkeztek, közülük 10 712-en kerültek be valamelyik szeptemberben induló képzésre. Állami ösztöndíjas helyet 2557-en szereztek, önköltséges képzésre pedig 8155 jelentkezőt vettek fel.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.