"A 21.században Európa közepén kell angolul tudnia egy diplomásnak. Hogyan fog szakirodalmat olvasni, tájékozódni a világban?" - tette fel a kérdést a nyelvvizsga-követelmény kapcsán Salusinszky András.
Ahogy egy napja megírtuk, Csák János innovációs és kulturális miniszter bejelentette, hogy 2024-től átalakul az egyetemi felvételi rendszere, sőt a diplomához eddig elengedhetetlen nyelvvizsga-követelményeket is megszűnteti a kormány. Erre reagált Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete alelnöke - szúrta ki a hvg.hu Facebookon.
Ennek a kormánydöntésnek súlyosan káros társadalmi üzenete van, ugyanis azt sugallja, hogy nem fontos idegen nyelvet tudni. Ostobaság! Helyes volt egy minimális erőbefektetéssel teljesíthető B2-es nyelvvizsga megszerzéséhez kötni a diploma átvételét, mert a 21. században Európa közepén kell angolul tudnia egy diplomásnak
- írja az egyesület alelnöke. Hozzátette, "azzal kellene már végre elkezdeni foglalkozni, hogy a magyar nyelvoktatással az a legnagyobb probléma, hogy nincs határozott stratégia arra vonatkozóan, mikor, hova és főleg hogyan szeretnénk eljutni, milyen legyen a magyar lakosság idegennyelv-ismerete távlatosan".
Úgy néz ki, hogy a kormány feladta. Mi ne tegyük, mondjuk el a gyerekeinknek: "ahány nyelv, annyit érsz"!” – írta.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
