Az Oktatási Hivatal 2021-ben is felmérte a hatodikos és a nyolcadikos általános iskolások nyelvtudását. Az eredményekből kiderül: még mindig főleg a nyugati országrészben és a kisebb településeken tanulnak németet első idegen nyelvként, az angol viszont egyre nagyobb teret hódít.
A hatodikosok egy A1-es, vagyis kezdő szintű, az olvasott és a hallott szöveg értését mérő feladatokat kaptak, a nyolcadikosoknak pedig egy kicsit magasabb szintű, A2-es feladatlapot kellett kitölteniük.
Bár az angolt tanulók aránya az előző évekhez képest nőtt - a diákok háromnegyede ebből vizsgázott -, a dunántúli megyékben még mindig magasabb a németet tanulók aránya, mint az országos átlag. Ennek oka az osztrák határ közelsége lehet, de egyébként is jellemző a községi iskolákra a németoktatás.
| Nyelvvizsgát választanátok? Nyelvtanfolyamot kerestek? |
Hogy könnyebb legyen választani, a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is.  Utánajártunk, milyenek a nyelvi előkészítős vagy két tannyelvű iskolák, mennyit ér a felvételin a nyelvvizsga, mennyi idő alatt eljutni a nulláról a B2-es szintre, és milyen idegen nyelvű szakok közül válogathatnak azok, akik itthon szereznének diplomát, de nem magyar nyelvű képzésen. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt rendeljétek meg itt, kedvezményes áron. |
Budapesten, valamint a dél-dunántúli és az észak-alföldi településeken érték el a legjobb eredményeket a diákok, míg a nyugat-dunántúli megyék teljesítettek a leggyengébben - derül ki az Oktatási Hivatal kutatási összefoglalójából.
Országos szinten viszont javultak az eredmények. Mindkét évfolyamon sokan értek el maximális vagy ahhoz közeli pontszámot angolból, míg a németet tanulóknál gyakoribb volt a 60-45%-os teljesítmény, de a korábbi évek eredményeihez képest ez is javulást mutat. A németteszten nagyjából ugyanolyan lett az átlagpontszám, mint az előző felmérésen, míg az angolosoknak a hallott szöveg értését mérő rész jobban sikerült a korábbiaknál.
A felmérésben az iskolák 28 százaléka ért el kiemelkedően jó eredményt, 15 százalékuk gyengén, 57 százalékban pedig közepesen teljesítettek a diákok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
