Rossz hírünk van: nincs olyan, hogy nyelvérzék. Ha nem megy az angol, mással van gond

Nincs nyelvérzékem - sokan ma is ezzel magyarázzák azt, hogy hiába járnak évek óta angol- vagy éppen németórákra, a nyelvtudásuk alig-alig fejlődik.

  • Eduline

„Nincs olyan, hogy nyelvérzék” – szögezi le Dunay Péter, a Speak! Nyelviskola alapítója és szakmai vezetője, amikor arról kérdetük, van-e valamilyen tudományos magyarázata annak, hogy az egyik embernek könnyen megy, mások viszont hosszú évek alatt sem tudnak megtanulni, angolul, németül vagy más nyelven.

„Számtalan olyan ember jelentkezett hozzánk, akit annak idején németre küldtek, mert azt mondták, hogy az angolhoz nincs nyelvérzéke” – említ egy extrémnek tűnő, ám annál gyakoribb példát. A Speak! Nyelviskola szakmai vezetője szerint a nyelvérzék csak egy közhely, amely elfedi a tanítási módszerek hibáit. Ha valaki harmadikos kora óta tanul nyelvet, és még 18-20 évesen sem tud beszélni, akkor nem a nyelvérzékével, hanem a tanítás-tanulás módszerével van gond.

A nyelvtanulásról további cikkeket találtok a Nyelvtanulás 2022 kiadványban.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.