Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nincs nyelvérzékem - sokan ma is ezzel magyarázzák azt, hogy hiába járnak évek óta angol- vagy éppen németórákra, a nyelvtudásuk alig-alig fejlődik.
„Nincs olyan, hogy nyelvérzék” – szögezi le Dunay Péter, a Speak! Nyelviskola alapítója és szakmai vezetője, amikor arról kérdetük, van-e valamilyen tudományos magyarázata annak, hogy az egyik embernek könnyen megy, mások viszont hosszú évek alatt sem tudnak megtanulni, angolul, németül vagy más nyelven.
„Számtalan olyan ember jelentkezett hozzánk, akit annak idején németre küldtek, mert azt mondták, hogy az angolhoz nincs nyelvérzéke” – említ egy extrémnek tűnő, ám annál gyakoribb példát. A Speak! Nyelviskola szakmai vezetője szerint a nyelvérzék csak egy közhely, amely elfedi a tanítási módszerek hibáit. Ha valaki harmadikos kora óta tanul nyelvet, és még 18-20 évesen sem tud beszélni, akkor nem a nyelvérzékével, hanem a tanítás-tanulás módszerével van gond.
A nyelvtanulásról további cikkeket találtok a Nyelvtanulás 2022 kiadványban.
| Miért "néma" a magyarok fele? |
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít. ![]() |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.