Sokan azt szeretnék, ha az idén diplomázó hallgatók is nyelvvizsga-amnesztiát kapnának. Ilyen döntés azonban eddig nem született.
December közepén szavazta meg az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását, a rendeletnek pedig része maradt a 2021-es nyelvvizsga-amnesztia is. Ez utóbbi sok félreértést szült, sok egyetemista úgy értelmezte a jogszabályt, hogy a 2022-es végzősök is megkapják a diplomájukat a nyelvvizsga bemutatása nélkül.
A rendelet csupán annyit tesz lehetővé, hogy az egyetemek bármikor kiállítsák és átadják azoknak az oklevelét, akik 2021. augusztus végéig befejezték az egyetemet, de még nem jelentkeztek a bizonyítványukért. Az amnesztiáról egyébként 2020-ban és 2021-ben is külön döntöttek.
Tehát jelenleg a nyelvvizsga-amnesztia azokra a hallgatókra vonatkozik, akik 2021. augusztus 31.-ig fejezik be a záróvizsgáit.
Újabb petíció indult
Pedig sokan most is azt szeretnék, hogy könnyítéssel kaphassák meg a diplomájukat. Petíciót is indítottak, amit eddig több mint 3 500-an alá is írtak. Az aláírásgyűjtés kezdeményezői kiemelik: azok, akik 7 és 8 féléves képzésen tanulnak, egyszerre kezdték el a tanulmányaikat azokkal, akik 6 féléves szakon végeztek tavaly, a jelenlegi szabályok alapján mégsem kapnak könnyítést. Ezért azt kérik, hogy a
a fennálló járványügyi helyzetre való tekintettel hosszabbítsák meg a rendelet érvényességét (a 2022-es évre is).
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
