27 ezer Wikipédia-szócikket írt egy 19 éves fiú - sokan nem örülnek neki

Évek alatt közel 30 ezer szócikket írt egy fiatal srác, a baj az, hogy fordítóval.

  • Eduline

Egy amerikai fiú 27 ezer szócikkel bővítette már a Wikipédia angolhoz nagyon hasonló scots nyelvű kiadását – írja a hvg.hu a Guardian cikkére hivatkozva.

AmaryllisGardner nevű felhasználó 12 esztendős kora óta munkálkodik - a kérdéses a posztokat egy most 19 éves ember írja. Azonban ezzel többet ártott, mint amennyit használt.

A scots nyelv még nem halt ki - írja az oldal -, de ma már nagyon kevesen használják, a nyelvészek ezért kihalófélben lévő nyelvként tekintenek rá (és nem összetévesztendő Skócia anyanyelvének tekinthető skóciai angollal, vagy a skót gael nyelvvel). Valószínűleg ezért is kezdett munkába Amaryllis is, aki az évek alatt annyi bejegyzést készített, hogy már az ő szócikkei adják a scots a nyelven íródott Wikipédia-tartalmak 49 százalékát.

A baj az, hogy az alapvetően jó szándékú fiú online fordítóprogramokkal oldja meg a nem ismert szavak fordítását. Ezek a szoftverek azonban nem mindig megbízhatók, különösen akkor nem, ha összetett mondatokról van szó.

A fiú egyébként – állítja – nem gondolta, hogy rosszat cselekszik, ő ugyanis mindvégig abban a tudatban élt, hogy a munkája hasznos. Ezzel azonban sokan nem értenek egyet, sőt egyenesen kulturális vandalizmusnak nevezték.

A változás biztosan jön, de milyen lesz a Covid-generáció?

Székely Levente szociológus volt a HVG Terasz vendége.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.