A járvány miatt a nyelviskolákban tanulók száma drasztikusan lecsökkent. Bár az enyhítések óta fokozatosan térnek vissza a diákok, a számuk egyelőre meg sem közelíti a március eleji szintet. Ráadásul a nyelvvizsga-bizonyítvány nélküli diplomák kiadása miatt több tízezer tanulót veszített el a piac.
A koronavírusjárvány a nyelviskolák és vizsgaközpontok piacát is erősen érintette – írja a hvg.hu a Világgazdaságra hivatkozva. Rozgonyi Zoltán a Nyelvtudásért Egyesület elnöke a Világgazdaságnak elmondta, bár az enyhítések után elkezdtek visszatérni a tanulók a nyelviskolákba, a számuk még meg sem közelíti a márciusi szintet, csupán a kétharmada annak, amit tavaly ilyenkor mértek.
Nyelvvizsgák szempontjából a márciusi-májusi időszak számít „főszezonnak”, de idén tavasszal fele annyi diák sem tanult nyelviskolában és tett nyelvvizsgát, mint a korábbi években ilyenkor. Ráadásul a nyelvvizsga-bizonyítvány nélküli diplomák kiadásával 20-30 ezer diákot veszített a piac.
Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a Világgazdaságnak elmondta, a veszélyhelyzet alatt a nyelviskolák a tanfolyamoknak és óráknak csak a 10-50 százalékát tudták online megtartani. Ez az arány annak függvényében alakult, hogy milyen az iskola profilja: akiknek több céges ügyfelük van, ők egyszerűbben át tudtak állni az online oktatásra, mint azok, akik főleg magánszemélyeket oktatnak.
Az online oktatás a korlátozások enyhítésével nem szűnt meg, és vélhetően a későbbiekben sem fog. A nyelviskolák a tanfolyamok 10-20 százalékát a továbbiakban is online fogják megtartani, mivel így az egész országra kiterjeszthetik a piacukat, illetve a járvány második hulláma esetén sokkal gördülékenyebben tudnak majd alkalmazkodni az esetleges korlátozásokhoz.
Egyre több volt hallgató veszi át a nyelvvizsga nélküli diplomáját
13 ezer volt hallgató már biztosan átvette az oklevelét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
