A karrierért, nem pedig a bizonyítványért tanul nyelveket a magyar

Ár, beszédcentrikusság és hely alapján választanak tanfolyamot a nyelvtanulók, akik közül minden harmadik még mindig a nyelvvizsga-bizonyítványért tanul, a többség azonban elsősorban a karrierépítés miatt ül iskolapadba.

  • Eduline
A magyarok szerint a nyelvtanulás elsősorban a karrierépítéshez kell, míg a motivációk sorában a második helyre az általános beszéd-, illetve az üzleti kommunikációs készség fejlesztése került – derült ki a KutatóCentrum és a Berlitz nyelviskola közös felméréséből. Ezeket a szempontokat leginkább a fiatalok emelték ki, míg az 55 év felettiek úgy látják, hogy a munka mellett a külföldi utazások során is ugyanannyira hasznát veszik a nyelvismeretüknek.

Karrier és nyelvvizsga-bizonyítvány: ki miért tanul nyelveket
sxc.hu

„Ugyan az Eurostat 2009-es adatai szerint a magyarok kétharmada semmilyen idegen nyelvet nem beszél, azonban biztató, hogy a mostani felmérés eredménye alapján gyakorlatilag mindenki szerint fontos a nyelvtanulás, és nem a papír megszerzése miatt” – mondta Hoór Krisztina, a Berlitz területi igazgatója. A kutatás szerint a válaszadók csupán huszonnyolc százaléka gondolja úgy, hogy elsősorban a nyelvvizsga-bizonyítvány miatt érdemes nekiállni a tanulásnak.

Ár, minőség és hely – a bűvös hármas

A nyelviskola kiválasztásakor egyértelműen az ár játssza a főszerepet: a megkérdezettek több mint 70 százaléka sorolta a három legfontosabb szempont közé. A második helyen a beszédközpontú oktatás, a harmadikon pedig az órák helyszíne áll.

Döntő szempontok a kis csoportlétszám, a jó, lehetőség szerint anyanyelvi tanár, valamint a beszédcentrikus órák. „A 18-24 évesek teljesen más tényezőket vesznek figyelembe, mint az idősebb korosztály. A nyelviskola kiválasztásakor számukra az ár és az órák helyszíne mellett a vizsgagarancia a legfontosabb, míg a tanfolyamnál a kis csoportlétszám és a jó hangulat a meghatározó” – emelte ki Sütő Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. „Mivel az órák hangulatát nehéz lenne a brosúrák és a nyelviskolák honlapja alapján megítélni, ezért ez a korosztály leginkább ismerősöktől tájékozódik a lehetőségekről.”

eduline

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.