A karrierért, nem pedig a bizonyítványért tanul nyelveket a magyar

Ár, beszédcentrikusság és hely alapján választanak tanfolyamot a nyelvtanulók, akik közül minden harmadik még mindig a nyelvvizsga-bizonyítványért tanul, a többség azonban elsősorban a karrierépítés miatt ül iskolapadba.

  • Eduline

A magyarok szerint a nyelvtanulás elsősorban a karrierépítéshez kell, míg a motivációk sorában a második helyre az általános beszéd-, illetve az üzleti kommunikációs készség fejlesztése került – derült ki a KutatóCentrum és a Berlitz nyelviskola közös felméréséből. Ezeket a szempontokat leginkább a fiatalok emelték ki, míg az 55 év felettiek úgy látják, hogy a munka mellett a külföldi utazások során is ugyanannyira hasznát veszik a nyelvismeretüknek.

Karrier és nyelvvizsga-bizonyítvány: ki miért tanul nyelveket
sxc.hu

„Ugyan az Eurostat 2009-es adatai szerint a magyarok kétharmada semmilyen idegen nyelvet nem beszél, azonban biztató, hogy a mostani felmérés eredménye alapján gyakorlatilag mindenki szerint fontos a nyelvtanulás, és nem a papír megszerzése miatt” – mondta Hoór Krisztina, a Berlitz területi igazgatója. A kutatás szerint a válaszadók csupán huszonnyolc százaléka gondolja úgy, hogy elsősorban a nyelvvizsga-bizonyítvány miatt érdemes nekiállni a tanulásnak.

Ár, minőség és hely – a bűvös hármas

A nyelviskola kiválasztásakor egyértelműen az ár játssza a főszerepet: a megkérdezettek több mint 70 százaléka sorolta a három legfontosabb szempont közé. A második helyen a beszédközpontú oktatás, a harmadikon pedig az órák helyszíne áll.

Döntő szempontok a kis csoportlétszám, a jó, lehetőség szerint anyanyelvi tanár, valamint a beszédcentrikus órák. „A 18-24 évesek teljesen más tényezőket vesznek figyelembe, mint az idősebb korosztály. A nyelviskola kiválasztásakor számukra az ár és az órák helyszíne mellett a vizsgagarancia a legfontosabb, míg a tanfolyamnál a kis csoportlétszám és a jó hangulat a meghatározó” – emelte ki Sütő Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. „Mivel az órák hangulatát nehéz lenne a brosúrák és a nyelviskolák honlapja alapján megítélni, ezért ez a korosztály leginkább ismerősöktől tájékozódik a lehetőségekről.”

eduline

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.