Ár, beszédcentrikusság és hely alapján választanak tanfolyamot a nyelvtanulók, akik közül minden harmadik még mindig a nyelvvizsga-bizonyítványért tanul, a többség azonban elsősorban a karrierépítés miatt ül iskolapadba.
A magyarok szerint a nyelvtanulás elsősorban a karrierépítéshez kell, míg a motivációk sorában a második helyre az általános beszéd-, illetve az üzleti kommunikációs készség fejlesztése került – derült ki a KutatóCentrum és a Berlitz nyelviskola közös felméréséből. Ezeket a szempontokat leginkább a fiatalok emelték ki, míg az 55 év felettiek úgy látják, hogy a munka mellett a külföldi utazások során is ugyanannyira hasznát veszik a nyelvismeretüknek.
„Ugyan az Eurostat 2009-es adatai szerint a magyarok kétharmada semmilyen idegen nyelvet nem beszél, azonban biztató, hogy a mostani felmérés eredménye alapján gyakorlatilag mindenki szerint fontos a nyelvtanulás, és nem a papír megszerzése miatt” – mondta Hoór Krisztina, a Berlitz területi igazgatója. A kutatás szerint a válaszadók csupán huszonnyolc százaléka gondolja úgy, hogy elsősorban a nyelvvizsga-bizonyítvány miatt érdemes nekiállni a tanulásnak.
Ár, minőség és hely – a bűvös hármas
A nyelviskola kiválasztásakor egyértelműen az ár játssza a főszerepet: a megkérdezettek több mint 70 százaléka sorolta a három legfontosabb szempont közé. A második helyen a beszédközpontú oktatás, a harmadikon pedig az órák helyszíne áll.
Döntő szempontok a kis csoportlétszám, a jó, lehetőség szerint anyanyelvi tanár, valamint a beszédcentrikus órák. „A 18-24 évesek teljesen más tényezőket vesznek figyelembe, mint az idősebb korosztály. A nyelviskola kiválasztásakor számukra az ár és az órák helyszíne mellett a vizsgagarancia a legfontosabb, míg a tanfolyamnál a kis csoportlétszám és a jó hangulat a meghatározó” – emelte ki Sütő Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. „Mivel az órák hangulatát nehéz lenne a brosúrák és a nyelviskolák honlapja alapján megítélni, ezért ez a korosztály leginkább ismerősöktől tájékozódik a lehetőségekről.”
eduline
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
