Ipari forradalom

Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában - terjedelem: 14 oldal

  • Eduline

részlet:

• A Magyar Nemzeti Bank formailag az államtól teljesen független, önálló pénzintézetként került létrehozásra, 30 millió aranykoronás alaptőkéjét döntően magáncégek jegyezték le.

• A későbbiekben ez a bank a magyar állam központi bankjának a szerepét látta el, kezelte az államadósságokat, az ország arany- és devizakészleteit, intézte a bankjegyek kibocsátását.

• Az MNB a korona helyett új pénzt bocsátott ki, erről már 1925-ben rendelkeztek, de a pengő csak 1927 jan. 1-jétől lett hivatalos fizetőeszköze Magyarországnak.

• A pengő árfolyamát a stabilitás és átválthatóság érdekében az angol fonthoz kötötték

• A Népszövetség Pénzügyi Bizottsága egy rekonstrukciós tervet dolgozott ki Magyarország számára, amit a nemzetgyűlés 1924 tavaszán elfogadott.

• Az államháztartás és költségvetés tartós egyensúlyának kialakításakor nemcsak a kölcsönökkel, de a bevételek további növelésével is számoltak:

• újabb adóemeléseket hajtottak végre, így az 1920-as évek közepétől az egy főre jutó adóteher 60%-kal lett magasabb a világháború előtti szinthez képest.

• Összességében a terheket a szegényebb néprétegekre hárították át, arányaiban a vagyonosabb rétegek kevesebb adót fizettek.

• Tovább csökkentették az állami alkalmazottak számát.

• A stabilizáció, a deficites államháztartás szanálása viszonylag gyorsan, a vártnál hamarabb bekövetkezett.

• Az 1923-24-es költségvetés még hiánnyal zárult, a következő év azonban már többletbevételt mutatott.

• A bevételek növelése révén a népszövetségi kölcsönnek csupán 1/3-át kellett a hiány pótlására fordítani, a többit a főbiztos engedélyével beruházásokra tudták átcsoportosítani.

• A szanálás 1926 nyarára sikeresen befejeződött, a zárolt számlákat feloldották, a népszövetség ellenőrzése megszűnt.

• A népszövetségi kölcsön és a sikeres stabilizáció javított Magyarország nemzetközi megítélésén

• S ez az évtized közepétől a magánhitelek előtt is utat nyitott.

• A 20-as évek közepe és a gazdasági válság közt összesen kb. 1,9 milliárd pengő hosszú-, közép- és rövidlejáratú hitel áramlott az országba.

• A háború előtti időből származó kölcsönökkel együtt az ország adósságállománya 1929 nyarára 3,5, majd 1931-re 4,3 milliárd pengőre növekedett.

• Így Magyarország a térség legeladósodottabb országának számított az egy főre jutó adósságterhek alapján (70 USD/fő).

A külföldi hitelek jellemzői

letöltés
Hozzászólások

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

„A pedagógusokat olyan értékeléssel kell támogatni, ami visszajelzést ad, de nem bélyegez meg” – ezt üzente pedagógusnapon Lannert Judit

Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.

Vitézy Dávid: több ezer új kollégiumi férőhely épülhet az uniós pénzekből

Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.

Még ennél is jobban kihasználná a rakpart lehetőségeit a Fővárosi Diákközgyűlés

Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.