Különleges oktatási módszer, a storyline szerint tanítanak több norvég iskolában: a diákoknak csoportban kell feladatokat megoldaniuk. Az egyik iskola igazgatója szerint demokráciára nevelnek, a diákok pedig empatikusabbak lesznek és az életben is jobban boldogulnak majd - írja a hvg.hu.
A Ringstabekk iskolában nem tantárgyakat tanítanak külön-külön, hanem megpróbálják összegyúrni a megtanítandó ismereteket, a diákokat pedig a storyline módszer alapján egy történetbe helyezik. 60-75 gyerek tartozik egy 4-5 fős, különböző szaktanárokból álló teamhez, a 13-16 éves diákok pedig az idő jelentősebb részében csoportokban dolgoznak - írja a hvg.hu.
Bjorn Bolstad, az iskola igazgatója a portálnak adott interjúban elmondta: egy történet például, amikor a csoportnak fel kell készülnie egy Mount Everest-expedícióra. ''Tanulmányozniuk kell a térképet, az időjárási viszonyokat, költségvetést készíteni, összeállítani a felszerelést. Nagyon sok kutatómunkára van mindehhez szükség, a csoportban fel kell osztani a feladatokat, a végén pedig összegezni az eredményeket.'' A finn iskolákban is eltörlik a tantárgyakat: erről itt olvashattok.
Az igazgató szerint a lényeg az, hogy a diákoknak legyen egy mintájuk a feladatok, problémák megoldására, amelyet később más területeken is tudnak alkalmazni.
''Norvégiában is sok olyan iskola van, ahol mindennel meg akarják ismertetni a gyerekeket, és ezért állandóan csak rohannak, hogy még ez is beleférjen, meg az is. A diákok pedig tíz év múlva vagy semmire nem emlékeznek, vagy összekeveredik a fejükben minden, amit tanultak'' - tette hozzá. A teljes interjút az alternatív oktatási módszerről itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
