Az iskola nem magolásra való - így tanítanak Norvégiában

Különleges oktatási módszer, a storyline szerint tanítanak több norvég iskolában: a diákoknak csoportban kell feladatokat megoldaniuk. Az egyik iskola igazgatója szerint demokráciára nevelnek, a diákok pedig empatikusabbak lesznek és az életben is jobban boldogulnak majd - írja a hvg.hu.

  • Eduline
Problémamegoldás, csapatmunka, demokrácia - ezekre tanít a norvég alternatív oktatási módszer
Stiller Ákos

A Ringstabekk iskolában nem tantárgyakat tanítanak külön-külön, hanem megpróbálják összegyúrni a megtanítandó ismereteket, a diákokat pedig a storyline módszer alapján egy történetbe helyezik. 60-75 gyerek tartozik egy 4-5 fős, különböző szaktanárokból álló teamhez, a 13-16 éves diákok pedig az idő jelentősebb részében csoportokban dolgoznak - írja a hvg.hu.

Bjorn Bolstad, az iskola igazgatója a portálnak adott interjúban elmondta: egy történet például, amikor a csoportnak fel kell készülnie egy Mount Everest-expedícióra. ''Tanulmányozniuk kell a térképet, az időjárási viszonyokat, költségvetést készíteni, összeállítani a felszerelést. Nagyon sok kutatómunkára van mindehhez szükség, a csoportban fel kell osztani a feladatokat, a végén pedig összegezni az eredményeket.'' A finn iskolákban is eltörlik a tantárgyakat: erről itt olvashattok.

Az igazgató szerint a lényeg az, hogy a diákoknak legyen egy mintájuk a feladatok, problémák megoldására, amelyet később más területeken is tudnak alkalmazni.

''Norvégiában is sok olyan iskola van, ahol mindennel meg akarják ismertetni a gyerekeket, és ezért állandóan csak rohannak, hogy még ez is beleférjen, meg az is. A diákok pedig tíz év múlva vagy semmire nem emlékeznek, vagy összekeveredik a fejükben minden, amit tanultak'' - tette hozzá. A teljes interjút az alternatív oktatási módszerről itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.