Az iskola nem magolásra való - így tanítanak Norvégiában

Különleges oktatási módszer, a storyline szerint tanítanak több norvég iskolában: a diákoknak csoportban kell feladatokat megoldaniuk. Az egyik iskola igazgatója szerint demokráciára nevelnek, a diákok pedig empatikusabbak lesznek és az életben is jobban boldogulnak majd - írja a hvg.hu.

  • Eduline
Problémamegoldás, csapatmunka, demokrácia - ezekre tanít a norvég alternatív oktatási módszer
Stiller Ákos

A Ringstabekk iskolában nem tantárgyakat tanítanak külön-külön, hanem megpróbálják összegyúrni a megtanítandó ismereteket, a diákokat pedig a storyline módszer alapján egy történetbe helyezik. 60-75 gyerek tartozik egy 4-5 fős, különböző szaktanárokból álló teamhez, a 13-16 éves diákok pedig az idő jelentősebb részében csoportokban dolgoznak - írja a hvg.hu.

Bjorn Bolstad, az iskola igazgatója a portálnak adott interjúban elmondta: egy történet például, amikor a csoportnak fel kell készülnie egy Mount Everest-expedícióra. ''Tanulmányozniuk kell a térképet, az időjárási viszonyokat, költségvetést készíteni, összeállítani a felszerelést. Nagyon sok kutatómunkára van mindehhez szükség, a csoportban fel kell osztani a feladatokat, a végén pedig összegezni az eredményeket.'' A finn iskolákban is eltörlik a tantárgyakat: erről itt olvashattok.

Az igazgató szerint a lényeg az, hogy a diákoknak legyen egy mintájuk a feladatok, problémák megoldására, amelyet később más területeken is tudnak alkalmazni.

''Norvégiában is sok olyan iskola van, ahol mindennel meg akarják ismertetni a gyerekeket, és ezért állandóan csak rohannak, hogy még ez is beleférjen, meg az is. A diákok pedig tíz év múlva vagy semmire nem emlékeznek, vagy összekeveredik a fejükben minden, amit tanultak'' - tette hozzá. A teljes interjút az alternatív oktatási módszerről itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.