Elküldte a megújított történelmi atlasz elemzését Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkárnak a Történelemtanárok Egylete. Azt kérik, az érettségizők a következő tanévtől is használhassák a korábban kiadott atlaszokat. Választ még nem kaptak.
"Azt gondoljuk, Önnek történészként sem lehet közömbös, milyen történelmi atlaszok használhatók a tanulásban, az érettségi vizsgán. Legújabb elemzésünk alapján kezdeményezzük, továbbra is bármely középiskolai történelmi atlasz használható legyen az érettségi vizsgán, s ezáltal a tanításban is" - írják a köznevelési helyettes államtitkárnak címzett, február végén elküldött levélben, amelyre eddig még nem kaptak választ.
A levélhez csatolták a állami kadó megújított középiskolai történelmi atlaszáról készített elemzést is, amelyben az áll, "a korábbi atlasz legfőbb hiányosságain a bővítés nem változtatott. Az atlasz fő jellemzője a politikatörténet maradt, olvashatósága, áttekinthetősége nem javult, kiegészítő eszköztára pedig nem növeli jelentősen az atlasz használhatóságát. A kétszeri átdolgozás révén sem sikerült egy igazán korszerű atlaszt alkotni".
Ebben az elemzésben írják le azt is, hogy kronológia helyett egy nagyon leegyszerűsített időszalag került az új atlaszba," középiskolai szinten ennek indokoltsága megkérdőjelezhető".
A történelemből idén tavasszal érettségizőknek még nem feltétlenül ezt az atlaszt kell magukkal vinniük az írásbelire, egy őszi jogszabálymódosítás alapján a 2018-as tavaszi érettségin a tanulók nem csak az állami kiadó által kifejlesztett középiskolai történelmi atlaszt használhatják, hanem a régebbi kiadásúakat is, amelyekben - az érettségizők nagy örömére - van kronológiai adattáblázat. A következő tanévtől azonban szigorúbbak lesznek az atlaszhasználati szabályok.
"Ha a diák nincs tisztában az Aranybulla keletkezésének évszámával, akkor ennek az ismeretnek a megszerzéshez a térkép és az atlasz semmivel sem fog hozzájárulni" - írja az OFI 2017-es történelmi atlaszának "kronológiájáról" Hidas Gábor térképész.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
