"Ha a diák nincs tisztában az Aranybulla keletkezésének évszámával, akkor ennek az ismeretnek a megszerzéshez a térkép és az atlasz semmivel sem fog hozzájárulni" - írja az OFI 2017-es történelmi atlaszának "kronológiájáról" Hidas Gábor térképész.
"Kronológia helyett egy nagyon leegyszerűsített időszalag került az atlaszba, középiskolai szinten ennek indokoltsága megkérdőjelezhető. Mivel csak mechanikusan sorolja fel a legfontosabb időpontokat, ezért az események időbeli összehasonlíthatóságára nem ad lehetőséget, ráadásul nem szemlélteti különböző területek eseményeinek egymáshoz való időbeli viszonyulását. Valójában tényleg nem több mint amennyit a címe ad, „Képes térképkereső évszámokhoz”, azaz egyes kiemelt évszámokhoz megadja annak a térképnek az oldalszámát, amelyen az adott évszámhoz tartozó események láthatók" - írja Hidas Gábor térképész az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) új, 2017-ben kiadott történelmi atlaszáról a Történelemtanárok Egyletének oldalán.
"De érthetetlen, hogy mihez segítség az, vagy milyen módszertani jelentősége van, hogy az 1222-es évszámhoz megadja a XIII. századi Magyarország térképének oldalszámát az atlaszban? Az Aranybulla az adott térképen nem szerepel, a századot pedig az évszámból is ki lehet találni. Ha a diák nincs tisztában az Aranybulla keletkezésének évszámával, akkor ennek az ismeretnek a megszerzéshez a térkép és az atlasz semmivel sem fog hozzájárulni" - teszi hozzá a szakember, aki részletes elemzést készített az átdolgozott atlaszról.
A történelemből idén tavasszal érettségizőknek még nem feltétlenül ezt az atlaszt kell magukkal vinniük az írásbelire, egy őszi jogszabálymódosítás alapján a 2018-as tavaszi érettségin a tanulók nem csak az állami kiadó által kifejlesztett középiskolai történelmi atlaszt használhatják, hanem a régebbi kiadásúakat is, amelyekben - az érettségizők nagy örömére - van kronológiai adattáblázat.
Jó hír az érettségizőknek: megvan a jogszabály, lehet használni a régi történelmi atlaszt
Megjelent az a jogszabálymódosítás, amelynek értelmében a 2017-es őszi és a 2018-as tavaszi érettségin még a "régi" - kronológiai táblázatot is tartalmazó - történelmi atlaszokat is lehet használni.
A nappalisoknak havi 50 ezer, a levelezős és estis egyetemistáknak akár 100 ezer forintba is kerülhet a KATA 2027-től. De mi indokolja, hogy éppen azok a hallgatók fizethetnek többet, akik a munkavégzés miatt választották a részidős képzést? A KATA átalakításáról szóló törvénytervezet ugyanis csak a nappalisokat sorolja a hallgatói jogviszonyuk alapján a kedvezőbb adózási kategóriába.
A tragikus esemény megrázta az iskola közösségét, az érintett tanulók és pedagógusok számára az intézmény biztosítja a szükséges lelki támogatást és pszichológiai segítséget.
Már zajlik a tankerületi vezetők pályáztatása, miközben továbbra sem világos, hogyan működik majd az átalakítás előtt álló iskolafenntartói rendszer. Totyik Tamás szerint még a leendő vezetők sem tudhatják pontosan, mire vállalkoznak, a szakszervezet pedig hiába egyeztet a minisztériummal, konkrét terveket egyelőre nem ismer.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Azok a gyerekek, akik jogosultak lettek volna rá, de adminisztratív okokból kimaradtak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás első részéből, utólag megkapják az első 50 ezer forintot is. Az első pótlólagos utalások már elindultak.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
