"Ha a diák nincs tisztában az Aranybulla keletkezésének évszámával, akkor ennek az ismeretnek a megszerzéshez a térkép és az atlasz semmivel sem fog hozzájárulni" - írja az OFI 2017-es történelmi atlaszának "kronológiájáról" Hidas Gábor térképész.
"Kronológia helyett egy nagyon leegyszerűsített időszalag került az atlaszba, középiskolai szinten ennek indokoltsága megkérdőjelezhető. Mivel csak mechanikusan sorolja fel a legfontosabb időpontokat, ezért az események időbeli összehasonlíthatóságára nem ad lehetőséget, ráadásul nem szemlélteti különböző területek eseményeinek egymáshoz való időbeli viszonyulását. Valójában tényleg nem több mint amennyit a címe ad, „Képes térképkereső évszámokhoz”, azaz egyes kiemelt évszámokhoz megadja annak a térképnek az oldalszámát, amelyen az adott évszámhoz tartozó események láthatók" - írja Hidas Gábor térképész az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) új, 2017-ben kiadott történelmi atlaszáról a Történelemtanárok Egyletének oldalán.
"De érthetetlen, hogy mihez segítség az, vagy milyen módszertani jelentősége van, hogy az 1222-es évszámhoz megadja a XIII. századi Magyarország térképének oldalszámát az atlaszban? Az Aranybulla az adott térképen nem szerepel, a századot pedig az évszámból is ki lehet találni. Ha a diák nincs tisztában az Aranybulla keletkezésének évszámával, akkor ennek az ismeretnek a megszerzéshez a térkép és az atlasz semmivel sem fog hozzájárulni" - teszi hozzá a szakember, aki részletes elemzést készített az átdolgozott atlaszról.
A történelemből idén tavasszal érettségizőknek még nem feltétlenül ezt az atlaszt kell magukkal vinniük az írásbelire, egy őszi jogszabálymódosítás alapján a 2018-as tavaszi érettségin a tanulók nem csak az állami kiadó által kifejlesztett középiskolai történelmi atlaszt használhatják, hanem a régebbi kiadásúakat is, amelyekben - az érettségizők nagy örömére - van kronológiai adattáblázat.
Jó hír az érettségizőknek: megvan a jogszabály, lehet használni a régi történelmi atlaszt
Megjelent az a jogszabálymódosítás, amelynek értelmében a 2017-es őszi és a 2018-as tavaszi érettségin még a "régi" - kronológiai táblázatot is tartalmazó - történelmi atlaszokat is lehet használni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
