A magyar diákok leginkább a gyakorlati foglalkozásokat hiányolják az iskolai angolórákról - derül ki az Angloville legfrissebb kutatásából. Magyar, cseh, lengyel és román diákok vizsgálta, hogy milyen különbségek vannak az angoltanulási módszereik között, valamint hogy milyen elvárásaik, illetve nehézségeik vannak az idegen nyelv elsajátításával és használatával kapcsolatban.
"Széles a nyelvtanulási módszertanok, tematikák és iskolák hazai palettája, mégsem javul jelentősen a diákok és a munkavállalók beszédkészsége" - derül ki az Angloville magyar, cseh, lengyel és román - 12-18 éves - diákok nyelvtanulását vizsgáló kutatásából.
A megkérdezett diákok a nyári nyelvi táborokat, a magántanárok órákit és a külföldi nyelvtanfolyamokat tartják a leghatékonyabb nyelvtanulási formának. Az iskolai nyelvórák szinte minden országban a rangsor hátsó részére kerültek, ezeket az órákat a magyar, cseh, lengyel és román diákok közül a magyar diákok (19%) tartják a lekevésbé hatékonynak.
Tanórai gyakorlati foglalkozásokból (szituációs játékok, prezentálás és csapatmunka) minden országban többet szeretnének a diákok, azonban a magyar tanulók a legelégedetlenebbek. "Nálunk a megkérdezettek 81%-a hiányolta az iskolai órákról a prezentációs és a kiselőadás-gyakorlatokat, amelyekre pedig később nagy szükségük lenne egyetemi tanulmányaik, illetve a karrierjük során" - írja a kutatásról szóló tanulmány.
Ezenkívül az angol anyanyelvűekkel emberekkel találkozás lehetősége is nálunk a legcsekélyebb - legalábbis a diákok szerint. A magabiztos nyelvhasználatra felkészítésre pedig a magyar diákoknál csak a csehek adtak rosszabb osztályzatot – míg náluk 2,1, addig a magyaroknál 2,3 volt az „átlag”.
Abban mindegyik ország diákjai egyetértenek, hogy a mainál jóval több interaktív, gyakorlati típusú foglalkozást kellene tartani az órákon. Kötetlen beszélgetésből is többet szeretnének, az írásos, nyelvtani feladatok számát azonban sokallják - Magyarországon és Csehországban a diákok egyharmada, Romániában és Lengyelországban ötöde, derül ki az Angloville kutatásából.
Az online kérdőíves felmérést összesen 222, különböző régiókban élő diák töltötte ki. A kitöltők között voltak általános iskolások, de többségük gimnazista volt. A kutatás eredményeiről részletesen itt olvashattok.
Megvannak a kompetenciamérés friss eredményei: nagy baj van a szakközépiskolákban
Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége - igaz, nem is romlott. A szakközépiskolások átlageredménye viszont siralmas: a szakmát tanuló tizedikes diákok a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
