A magyar diákok leginkább a gyakorlati foglalkozásokat hiányolják az iskolai angolórákról - derül ki az Angloville legfrissebb kutatásából. Magyar, cseh, lengyel és román diákok vizsgálta, hogy milyen különbségek vannak az angoltanulási módszereik között, valamint hogy milyen elvárásaik, illetve nehézségeik vannak az idegen nyelv elsajátításával és használatával kapcsolatban.
"Széles a nyelvtanulási módszertanok, tematikák és iskolák hazai palettája, mégsem javul jelentősen a diákok és a munkavállalók beszédkészsége" - derül ki az Angloville magyar, cseh, lengyel és román - 12-18 éves - diákok nyelvtanulását vizsgáló kutatásából.
A megkérdezett diákok a nyári nyelvi táborokat, a magántanárok órákit és a külföldi nyelvtanfolyamokat tartják a leghatékonyabb nyelvtanulási formának. Az iskolai nyelvórák szinte minden országban a rangsor hátsó részére kerültek, ezeket az órákat a magyar, cseh, lengyel és román diákok közül a magyar diákok (19%) tartják a lekevésbé hatékonynak.
Tanórai gyakorlati foglalkozásokból (szituációs játékok, prezentálás és csapatmunka) minden országban többet szeretnének a diákok, azonban a magyar tanulók a legelégedetlenebbek. "Nálunk a megkérdezettek 81%-a hiányolta az iskolai órákról a prezentációs és a kiselőadás-gyakorlatokat, amelyekre pedig később nagy szükségük lenne egyetemi tanulmányaik, illetve a karrierjük során" - írja a kutatásról szóló tanulmány.
Ezenkívül az angol anyanyelvűekkel emberekkel találkozás lehetősége is nálunk a legcsekélyebb - legalábbis a diákok szerint. A magabiztos nyelvhasználatra felkészítésre pedig a magyar diákoknál csak a csehek adtak rosszabb osztályzatot – míg náluk 2,1, addig a magyaroknál 2,3 volt az „átlag”.
Abban mindegyik ország diákjai egyetértenek, hogy a mainál jóval több interaktív, gyakorlati típusú foglalkozást kellene tartani az órákon. Kötetlen beszélgetésből is többet szeretnének, az írásos, nyelvtani feladatok számát azonban sokallják - Magyarországon és Csehországban a diákok egyharmada, Romániában és Lengyelországban ötöde, derül ki az Angloville kutatásából.
Az online kérdőíves felmérést összesen 222, különböző régiókban élő diák töltötte ki. A kitöltők között voltak általános iskolások, de többségük gimnazista volt. A kutatás eredményeiről részletesen itt olvashattok.
Megvannak a kompetenciamérés friss eredményei: nagy baj van a szakközépiskolákban
Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége - igaz, nem is romlott. A szakközépiskolások átlageredménye viszont siralmas: a szakmát tanuló tizedikes diákok a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
