Jön a hazafias nevelés az iskolákban: "ez 1990 után háttérbe szorult"

Egyebek mellett tankönyvekben, múzeumpedagógiai foglalkozásokon jelenhetnek meg hangsúlyosan a hazafias nevelés elemei - mondta a Népszavának Sipos Imre miniszteri biztos.

  • Eduline
MTI / Marjai János

A Népszava azt írja, a miniszteri biztos szerint ez azért is fontos, mert 1990 után a diákok nemzeti identitásának kialakítása háttérbe szorult a magyar köznevelésben, igaz, az utóbbi négy-öt évben már nagyobb figyelmet szenteltek neki. "Ennek kapcsán fogalmazódott meg, hogy az új Nemzeti alaptantervnek (NAT) is tartalmaznia kell ezeket a célokat" - mondta.

Sipos Imre a múlt heti, Hazafiság iskolája elnevezésű rendezvényen úgy nyilatkozott: nem születhet olyan új tartalmi szabályozás, amelyben ne lenne hangsúlyos a hazafias nevelés. Mint mondta, cél, hogy az iskolákban is tudatosítsák a tanulókban a haza szeretetének és a haza védelmének fontosságát, felelős állampolgárrá neveljék őket.

A NAT a célok szintjén tudja ezt megfogalmazni, illetve ajánlásokat tud tenni bizonyos pedagógiai programokra, amit az iskola a helyi lehetőségekhez mérten meg tud valósítani. Nyilván nem a NAT fogja leírni, hogy a székesfehérvári gyerekeket vigyék ki Pákozdra, ahol a katonai emlékparkban eltöltenek egy napot, vagy hogy Budapesten a Nemzeti Múzeumban tartsanak múzeumpedagógiai órákat. Erre vannak a helyi kerettantervek - fogalmazott Sipos.

Miniszteri biztos: fontos része lesz az új alaptantervnek is a hazafias nevelés

A hazafias nevelést nevelési célként határozták meg a Nemzeti alaptantervben, és nem lehet olyan új tartalmi szabályozás, amelyben ne lenne hangsúlyos - közölte a pedagógusképzés és -továbbképzés átalakításának koordinációjáért felelős miniszteri biztos csütörtökön Székesfehérváron. Sipos Imre a Hazafiság iskolája elnevezésű pedagógiai módszerrel foglalkozó rendezvényen rámutatott arra, a hazafias nevelés célja, hogy tudatosítsa a tanulókban a haza szeretetének és a haza védelmének fontosságát, felelős állampolgárrá nevelje őket.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.