A korszellemtől nagyon távoli érveket hozott fel a korábban megbukott oktatási államtitkár.
Dübörög az oktatásról szóló parlamenti vitanap, melyről már több ízben beszámoltunk. Hoffmann Rózsa is úgy érezte, hogy nem maradhat ki a buliból - ellentétben a parlamenti patkó 170 képviselőjével -, ezért reagált azokra a bírálatokra, melyek Lázár János miniszter múltheti, egyházi iskolákra vonatkozó kijelentései miatt érik a kormányt.
Hoffmann Rózsa szerint az egyházi iskolákat 2010 előtt jellemző áldatlan helyzet megoldódott és ezek az intézmények egy sokszínű rendszer részeként virágoznak. Amennyiben a virágzás alatt a robbanásszerű növekedést érti az egykori államtitkár, akkor igaza lehet, az állami rendszer elől menekülők is inkább egyházi iskolába iratják a gyerekeiket:
Majdnem megduplázódott az egyházi iskolába járók száma a Klik óta
A Klik elindulását követően rengeteg önkormányzati iskola az egyházhoz váltott a Klik helyett, sok szülő inkább ezekbe iratták a gyerekeket. Jelentősen, 81-százalékkal emelkedett az egyházi iskolákban tanuló diákok száma az utóbbi hat évben - mondta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkára pénteken Debrecenben, egy nyíregyházi tanévnyitón.
Hogy miért tartozunk hálával vagy tisztelettel az egyház felé? Szerinte, hogy ma iskolák vannak Magyarországon, azt elsősorban az iskolákat alapító katolikus egyháznak, a bencés szerzeteseknek köszönhető, majd később a reformáció korában a reformátusok mentették a tudást - fogalmazott. Ez mindenképp jól hangzik egy történelemórai feleletben, ám összevetve a történész végzettségű Hiller István egykori oktatási miniszter kijelentésével, miszerint az egyház és az állam 1896-ban szétvált, meglehetősen furcsa, instabil érv.
Biztosan sokan bonyolítottatok már le kisebb vitákat a nagymamátokkal, akinek az volt igazságát - szerinte - igazoló érve, hogy "Én pelenkáztalak". Ebből a megközelítésből tényleg lehet tisztelni a tudás terjesztéséért az évszázadokkal korábbi egyházakat, ám igencsak meghaladta a kor azt az oktatási rendszert. A felhozott nagyszülős példánál maradva, Hoffmann Rózsa érvei akkor állnák meg a helyüket, ha még most is a nagymama pelenkázná a már régen nagykorú unokáját.
| Az LMP és a Jobbik is beszállt |
A vitanap során Sallai R. Benedek (LMP) kérte, hogy ne legyen hajsza az iskolában, ne a mennyiség, hanem a minőség legyen a fontos. A jobbikos Farkas Gergely javaslatként fogalmazta meg, hogy a diákokat a mostaninál nagyobb mértékben vonják be a döntéshozatalba. Hangsúlyozta, hogy a legutóbb 2014-ben összehívott országos diákparlament 42 pontos javaslatot fogadott el, de a megfogalmazott problémák megoldásában nem történt előrelépés. Azt is óriási problémának nevezte, hogy ezt a testületet háromévente hívják össze és a köztes időszakban nincs olyan érdekképviseleti szervezet, ami képes lenne eljuttatni a parlamenthez a tanulók javaslatait. Meglátása szerint nyelvreformra lenne szükség, mert nem a nyelvórák mennyiségével, hanem azok minőségével van a gond - szögezte le. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
