Hamarosan kinevezik az új tankerületi vezetőket

Várhatóan két héten belül eldől, hogy kik kerülnek az 58 tankerületi központ élére, a szaktárca a kiválasztási folyamatban a jelentkezők szakmai tudását, vezetői kvalitásait vizsgálja - írta szombati számában a Magyar Idők az oktatásért felelős államtitkárságától kapott információkra hivatkozva.

  • MTI
Shutterstock

A lap szerint azokban a tankerületekben, ahol szükséges, a központ mellett kihelyezett irodát is működtetni fog a fenntartó, ezzel is segítve a zökkenőmentes ügyintézést, a helyi szintű személyes kapcsolattartást.

Az államtitkárság közlése szerint az új struktúra sokkal nagyobb szabadságot ad az iskoláknak és az igazgatóknak is: ismerni fogják az intézményi költségvetést, amelynek a tervezésében is részt vesznek, emellett a szakmai-dologi keretükről szabadon dönthetnek majd.

Ők ülhetnek majd a tankerületi központi tanácsokban

Az intézményekben dolgozó munkavállalók kinevezése is az iskolaigazgatók javaslatára történhet meg, ők a kinevezés és megszüntetés kivételével minden munkáltatói jogkört gyakorolhatnak.

Ahol eddig csak fenntartó volt az állam, január elsejétől ismét az igazgató lesz a munka irányítója a technikai feltételeket biztosító dolgozók esetében is - olvasható a Magyar Időkben.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.