Ha arra ébredtél, hogy nincs kedved suliba menni, olvasd el ezt!

Gyerekek ezrei dolgoznak teljes munkaidőben a bangladesi fővárosban - olvasható a londoni központú Overseas Development Institute szerdán közzétett jelentésében.

  • MTI
MTI / EPA / Abir Abdullah

A dokumentum szerint a bangladesi fővárosban, Dakkában élő hat és 14 év közötti gyermekek 15 százaléka nem jár iskolába, mert teljes munkaidőben dolgozik, holott foglalkoztatásukat törvény tiltja.

Tízéves korára a gyerekek nyolc százaléka marad ki az iskolából, hogy dolgozzon, a 14 évesek közül pedig már csaknem minden másodiknak tanulás helyett csak a munka jut.

Ráadásul igen hosszúra nyúlnak a műszakok, mivel átlagosan heti 64 órát dolgozik a 15 év alatti korosztály. Zömüket a ruhaipar dolgoztatja, és neves, világmárkájú termékeket gyártat velük. A jelentés készítői Dakka nyomornegyedeiben 2700 háztartást kerestek fel adatgyűjtésük során.

Úgy találták, hogy a gyerekek szeretnének iskolába járni, ám családjuk nyomorúsága miatt szüleik arra kényszerülnek, hogy munkába küldjék őket. Bangladesben törvény tiltja a 14 év alattiak foglalkoztatását. Becslések szerint a 164 millió lakosú dél-ázsiai országban 4,7 millió gyerek kénytelen dolgozni.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.