Ha arra ébredtél, hogy nincs kedved suliba menni, olvasd el ezt!

Gyerekek ezrei dolgoznak teljes munkaidőben a bangladesi fővárosban - olvasható a londoni központú Overseas Development Institute szerdán közzétett jelentésében.

  • MTI
MTI / EPA / Abir Abdullah

A dokumentum szerint a bangladesi fővárosban, Dakkában élő hat és 14 év közötti gyermekek 15 százaléka nem jár iskolába, mert teljes munkaidőben dolgozik, holott foglalkoztatásukat törvény tiltja.

Tízéves korára a gyerekek nyolc százaléka marad ki az iskolából, hogy dolgozzon, a 14 évesek közül pedig már csaknem minden másodiknak tanulás helyett csak a munka jut.

Ráadásul igen hosszúra nyúlnak a műszakok, mivel átlagosan heti 64 órát dolgozik a 15 év alatti korosztály. Zömüket a ruhaipar dolgoztatja, és neves, világmárkájú termékeket gyártat velük. A jelentés készítői Dakka nyomornegyedeiben 2700 háztartást kerestek fel adatgyűjtésük során.

Úgy találták, hogy a gyerekek szeretnének iskolába járni, ám családjuk nyomorúsága miatt szüleik arra kényszerülnek, hogy munkába küldjék őket. Bangladesben törvény tiltja a 14 év alattiak foglalkoztatását. Becslések szerint a 164 millió lakosú dél-ázsiai országban 4,7 millió gyerek kénytelen dolgozni.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Nyelvtanulás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna