Az alapkészségek hiányosságait, a szegregációt és a korai iskolaelhagyást kifogásolta, az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentésének oktatás- és szakképzés-politikai fejezete.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a jelentés keddi budapesti ismertetése előtt azt mondta, szakmai, tárgyilagos, kiegyensúlyozott jelentés született, és úgy vélte, a dokumentum párbeszédet kell, hogy indítson a kormányzat, a különböző társadalmi, ágazati szervezetek és a bizottság között.
A jelentésből kiderült, hogy romlottak a tanulók mutatói az alapkészségek terén, és egybeesés van a PISA-felmérés és az országos kompetenciafelmérés eredményei között.
A Bizottság egyébként elő is vehette volna tavalyi jelentését, abban is hasonló dolgokkal szembesítették a nyilvánosságot az elkülönítést illetően. Javulás ezek szerint azóta sem történt.
Sok az alacsony szinten teljesítő tanuló, arányuk nagyobb az alacsony társadalmi-gazdasági hátterű diákok körében. A jó társadalmi-gazdasági hátterűek felső negyedébe eső tanulók kevesebb mint 10 százaléka teljesít alacsonyan, viszont a rosszabb helyzetben lévők 50 százaléka.
Az eseményen elhangzott, hogy a nagy különbséghez hozzájárul a szabad iskolaválasztás. A tehetősebb szülők olyan iskolákba küldik a gyermeküket, amelyekről lehet tudni, hogy jól teljesítenek, az iskolák közötti különbség pedig később meghatározza a tanuló teljesítményét.
A jelentésben megállapították, hogy a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyre inkább elkülönült oktatásban részesülnek az alapfokú képzésben. Megemlítették, hogy a szegregáció különösen érinti a roma tanulókat, hiszen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók mintegy fele roma, és ők jobban ki vannak téve a szegénység, a mélyszegénység veszélyének.
Magyarországon bár a törvény direkt nem ad erre lehetőséget, és a kormányzati irányelvek is tiltják, mégis egyre nő a szegregáció, amit közvetetten a kormány is elősegít döntéseivel. Erről részletesen itt írtunk.
A végzettség nélküli korai iskolaelhagyást tekintve a jelentés azt tartalmazza, hogy az európai uniós országokban az elmúlt években csökkent ez az arány, míg Magyarországon stagnált. Az adatokból kiderült, nemcsak az EU-átlaghoz, hanem a régió országaihoz képest is elmaradásban van Magyarország. Elhangzott: azokban az országokban, ahol hatékonyan tudták emelni az oktatás minőségét, kisebb a korai iskolaelhagyás mértéke.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
