Az alapkészségek hiányosságait, a szegregációt és a korai iskolaelhagyást kifogásolta, az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentésének oktatás- és szakképzés-politikai fejezete.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a jelentés keddi budapesti ismertetése előtt azt mondta, szakmai, tárgyilagos, kiegyensúlyozott jelentés született, és úgy vélte, a dokumentum párbeszédet kell, hogy indítson a kormányzat, a különböző társadalmi, ágazati szervezetek és a bizottság között.
A jelentésből kiderült, hogy romlottak a tanulók mutatói az alapkészségek terén, és egybeesés van a PISA-felmérés és az országos kompetenciafelmérés eredményei között.
A Bizottság egyébként elő is vehette volna tavalyi jelentését, abban is hasonló dolgokkal szembesítették a nyilvánosságot az elkülönítést illetően. Javulás ezek szerint azóta sem történt.
Sok az alacsony szinten teljesítő tanuló, arányuk nagyobb az alacsony társadalmi-gazdasági hátterű diákok körében. A jó társadalmi-gazdasági hátterűek felső negyedébe eső tanulók kevesebb mint 10 százaléka teljesít alacsonyan, viszont a rosszabb helyzetben lévők 50 százaléka.
Az eseményen elhangzott, hogy a nagy különbséghez hozzájárul a szabad iskolaválasztás. A tehetősebb szülők olyan iskolákba küldik a gyermeküket, amelyekről lehet tudni, hogy jól teljesítenek, az iskolák közötti különbség pedig később meghatározza a tanuló teljesítményét.
A jelentésben megállapították, hogy a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyre inkább elkülönült oktatásban részesülnek az alapfokú képzésben. Megemlítették, hogy a szegregáció különösen érinti a roma tanulókat, hiszen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók mintegy fele roma, és ők jobban ki vannak téve a szegénység, a mélyszegénység veszélyének.
Magyarországon bár a törvény direkt nem ad erre lehetőséget, és a kormányzati irányelvek is tiltják, mégis egyre nő a szegregáció, amit közvetetten a kormány is elősegít döntéseivel. Erről részletesen itt írtunk.
A végzettség nélküli korai iskolaelhagyást tekintve a jelentés azt tartalmazza, hogy az európai uniós országokban az elmúlt években csökkent ez az arány, míg Magyarországon stagnált. Az adatokból kiderült, nemcsak az EU-átlaghoz, hanem a régió országaihoz képest is elmaradásban van Magyarország. Elhangzott: azokban az országokban, ahol hatékonyan tudták emelni az oktatás minőségét, kisebb a korai iskolaelhagyás mértéke.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
