Nincs elég szakember: nem tudják ellátni a nevelési problémás diákokat

A nevelési problémákkal - például autizmussal – küzdő diákok jó része nem kapja meg a megfelelő nevelést, mert az intézmények többsége nincs felkészülve erre – írja a mai Magyar Nemzet. Nincs elég szakember, és a rendszerrel is vannak gondok.

  • Eduline
Shutterstock

A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése terén komoly hiányosságok vannak, ezért Székely László ombudsman ezek pótlására szólította fel a Kliket és az Emberi Erőforrások Minisztériumát – írja a lap.

Az alapjogi biztos szerint a problémák a területen tapasztalható szakemberhiányból fakadnak, emiatt nem kapják meg az érintettek a megfelelő terápiát. Emellett a szakértői eljárások is túl hosszúak. Ha a jogszabályoknak megfelelően folytatják le őket, két hónapot vesznek igénybe, ezalatt pedig a gyerekek nem kapnak megfelelő ellátást.

Székely azt is kifogásolja, hogy a fejlesztő foglalkozásokat sokszor a tanórák terhére szervezik meg az intézményekben, így előfordulhat, hogy egy gyerek pl. logopédiai foglalkozás miatt lemarad egy adott tárgyból.

A lapnak nyilatkozó Hanesz József Klik-elnök szerint a fenntartó utazópedagógusok segítségével próbál enyhíteni a szakemberhiányt, ám ennek a teherbíró-képessége véges.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Nyelvtanulás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna