Nincs elég szakember: nem tudják ellátni a nevelési problémás diákokat

A nevelési problémákkal - például autizmussal – küzdő diákok jó része nem kapja meg a megfelelő nevelést, mert az intézmények többsége nincs felkészülve erre – írja a mai Magyar Nemzet. Nincs elég szakember, és a rendszerrel is vannak gondok.

  • Eduline
Shutterstock

A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése terén komoly hiányosságok vannak, ezért Székely László ombudsman ezek pótlására szólította fel a Kliket és az Emberi Erőforrások Minisztériumát – írja a lap.

Az alapjogi biztos szerint a problémák a területen tapasztalható szakemberhiányból fakadnak, emiatt nem kapják meg az érintettek a megfelelő terápiát. Emellett a szakértői eljárások is túl hosszúak. Ha a jogszabályoknak megfelelően folytatják le őket, két hónapot vesznek igénybe, ezalatt pedig a gyerekek nem kapnak megfelelő ellátást.

Székely azt is kifogásolja, hogy a fejlesztő foglalkozásokat sokszor a tanórák terhére szervezik meg az intézményekben, így előfordulhat, hogy egy gyerek pl. logopédiai foglalkozás miatt lemarad egy adott tárgyból.

A lapnak nyilatkozó Hanesz József Klik-elnök szerint a fenntartó utazópedagógusok segítségével próbál enyhíteni a szakemberhiányt, ám ennek a teherbíró-képessége véges.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.