Nagyon messze vagyunk a társadalmi egyenlőségtől.
Az Abcúg roma fiatalok körében vizsgálta, hogy milyen vágyaik vannak a roma gyerekeknek általános iskolában, valamint végül milyen szakmában tudnak elhelyezkedni, ha egyáltalán sikerül.
A tapasztalatok szerint általános iskola végén még sokak számára a szakács, rendőr, műkörmös vagy fodrász munka tűnik álmaik állásának, azonban középiskolára ez a többségnél megváltozik, de nem a vágyaik miatt. A halmozottan hátrányos helyzetű diákok többsége inkább iskolát választ, mintsem szakmát, főleg olyat, ami közel van és sok ismerősük - jellemzően ők is hátrányos helyzetűek - választanak. Befolyásoló tényező továbbá, hogy olyan szakmát választanak, amivel életük során találkoztak, főleg, hogy mit csinálnak a rokonok, melyek jellemzően nem életképes szakmák, például a kevés kilátással bíró kőműves.
A riportban megszólaló roma lány ápolóként dolgozik, gyerekkora óta az szeretett volna lenni. Több beteg is kelletlenül néz rá, mikor segíteni szeretne, de igyekszik nem tudomást venni erről. Mint kiderült, az egészségügy kitörési lehetőség lehet a romák számára is, ugyanis hatalmas a munkaerőhiány.
A gyerekek tanárai leginkább szakács vagy felszolgáló munkákat javasolják - derül ki egy gyermekotthonban dolgozó szociális munkás beszámolójából. A diákok azt sem tudják, pontosan, hogy milyen szakmák is léteznek, ám helyzetükből adódóan még a tanárok közül is csak kevesen foglalkoznak velük a pályaválasztással. A szülők az anyagi terhektől és az ismeretlentől félve nem nagyon engedik el gyerekeiket egy másik település iskolájába vagy kollégiumába, hiába jelenthetne kitörési lehetőséget.
A többségi társadalom gyerekeire nincs rossz hatással, ha hátrányos helyzetű diákkokal járnak iskolába
Az amerikai Last Week Tonightban John Olver átfogóan bemutatta, hogy milyen pozitívumokkal jár, ha felszámolják a gyerekek megkülönböztetését. Az HBO nagy népszerűségnek örvendő műsorában ezúttal az amerikai iskolák szegregáltságáról volt szó, de a tapasztalatok könnyen átvezethetők akár a magyar viszonyokra is.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A jelenlegi középiskolai felvételi rendszer nem minden sajátos nevelési igényű diák számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket a tudása bizonyítására – erre hívja fel a figyelmet a Népszava oktatási sorozatának legfrissebb része. Borbás Kata pedagógus egy olyan tanuló történetét mutatja be, aki egész évben számítógép és felolvasóprogram segítségével tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. A jelentkezők július 18-ig adhatják be pályázatukat, a minisztérium az elbírálást az érintett felsőoktatási intézmények szenátusainak bevonásával fogja megtenni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
