Nagyon messze vagyunk a társadalmi egyenlőségtől.
Az Abcúg roma fiatalok körében vizsgálta, hogy milyen vágyaik vannak a roma gyerekeknek általános iskolában, valamint végül milyen szakmában tudnak elhelyezkedni, ha egyáltalán sikerül.
A tapasztalatok szerint általános iskola végén még sokak számára a szakács, rendőr, műkörmös vagy fodrász munka tűnik álmaik állásának, azonban középiskolára ez a többségnél megváltozik, de nem a vágyaik miatt. A halmozottan hátrányos helyzetű diákok többsége inkább iskolát választ, mintsem szakmát, főleg olyat, ami közel van és sok ismerősük - jellemzően ők is hátrányos helyzetűek - választanak. Befolyásoló tényező továbbá, hogy olyan szakmát választanak, amivel életük során találkoztak, főleg, hogy mit csinálnak a rokonok, melyek jellemzően nem életképes szakmák, például a kevés kilátással bíró kőműves.
A riportban megszólaló roma lány ápolóként dolgozik, gyerekkora óta az szeretett volna lenni. Több beteg is kelletlenül néz rá, mikor segíteni szeretne, de igyekszik nem tudomást venni erről. Mint kiderült, az egészségügy kitörési lehetőség lehet a romák számára is, ugyanis hatalmas a munkaerőhiány.
A gyerekek tanárai leginkább szakács vagy felszolgáló munkákat javasolják - derül ki egy gyermekotthonban dolgozó szociális munkás beszámolójából. A diákok azt sem tudják, pontosan, hogy milyen szakmák is léteznek, ám helyzetükből adódóan még a tanárok közül is csak kevesen foglalkoznak velük a pályaválasztással. A szülők az anyagi terhektől és az ismeretlentől félve nem nagyon engedik el gyerekeiket egy másik település iskolájába vagy kollégiumába, hiába jelenthetne kitörési lehetőséget.
A többségi társadalom gyerekeire nincs rossz hatással, ha hátrányos helyzetű diákkokal járnak iskolába
Az amerikai Last Week Tonightban John Olver átfogóan bemutatta, hogy milyen pozitívumokkal jár, ha felszámolják a gyerekek megkülönböztetését. Az HBO nagy népszerűségnek örvendő műsorában ezúttal az amerikai iskolák szegregáltságáról volt szó, de a tapasztalatok könnyen átvezethetők akár a magyar viszonyokra is.
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
