A többségi társadalom gyerekeire nincs rossz hatással, ha hátrányos helyzetű diákkokal járnak iskolába
Az amerikai Last Week Tonightban John Olver átfogóan bemutatta, hogy milyen pozitívumokkal jár, ha felszámolják a gyerekek megkülönböztetését.
AFP / Kisbenedek Attila
Az Abcúg roma fiatalok körében vizsgálta, hogy milyen vágyaik vannak a roma gyerekeknek általános iskolában, valamint végül milyen szakmában tudnak elhelyezkedni, ha egyáltalán sikerül.
A tapasztalatok szerint általános iskola végén még sokak számára a szakács, rendőr, műkörmös vagy fodrász munka tűnik álmaik állásának, azonban középiskolára ez a többségnél megváltozik, de nem a vágyaik miatt. A halmozottan hátrányos helyzetű diákok többsége inkább iskolát választ, mintsem szakmát, főleg olyat, ami közel van és sok ismerősük - jellemzően ők is hátrányos helyzetűek - választanak. Befolyásoló tényező továbbá, hogy olyan szakmát választanak, amivel életük során találkoztak, főleg, hogy mit csinálnak a rokonok, melyek jellemzően nem életképes szakmák, például a kevés kilátással bíró kőműves.
A riportban megszólaló roma lány ápolóként dolgozik, gyerekkora óta az szeretett volna lenni. Több beteg is kelletlenül néz rá, mikor segíteni szeretne, de igyekszik nem tudomást venni erről. Mint kiderült, az egészségügy kitörési lehetőség lehet a romák számára is, ugyanis hatalmas a munkaerőhiány.
A gyerekek tanárai leginkább szakács vagy felszolgáló munkákat javasolják - derül ki egy gyermekotthonban dolgozó szociális munkás beszámolójából. A diákok azt sem tudják, pontosan, hogy milyen szakmák is léteznek, ám helyzetükből adódóan még a tanárok közül is csak kevesen foglalkoznak velük a pályaválasztással. A szülők az anyagi terhektől és az ismeretlentől félve nem nagyon engedik el gyerekeiket egy másik település iskolájába vagy kollégiumába, hiába jelenthetne kitörési lehetőséget.
