A szakács és a fodrász az álommeló a roma fiatalok számára

Nagyon messze vagyunk a társadalmi egyenlőségtől.

  • Eduline
AFP / Kisbenedek Attila

Az Abcúg roma fiatalok körében vizsgálta, hogy milyen vágyaik vannak a roma gyerekeknek általános iskolában, valamint végül milyen szakmában tudnak elhelyezkedni, ha egyáltalán sikerül.

A tapasztalatok szerint általános iskola végén még sokak számára a szakács, rendőr, műkörmös vagy fodrász munka tűnik álmaik állásának, azonban középiskolára ez a többségnél megváltozik, de nem a vágyaik miatt. A halmozottan hátrányos helyzetű diákok többsége inkább iskolát választ, mintsem szakmát, főleg olyat, ami közel van és sok ismerősük - jellemzően ők is hátrányos helyzetűek - választanak. Befolyásoló tényező továbbá, hogy olyan szakmát választanak, amivel életük során találkoztak, főleg, hogy mit csinálnak a rokonok, melyek jellemzően nem életképes szakmák, például a kevés kilátással bíró kőműves.

A riportban megszólaló roma lány ápolóként dolgozik, gyerekkora óta az szeretett volna lenni. Több beteg is kelletlenül néz rá, mikor segíteni szeretne, de igyekszik nem tudomást venni erről. Mint kiderült, az egészségügy kitörési lehetőség lehet a romák számára is, ugyanis hatalmas a munkaerőhiány.

A gyerekek tanárai leginkább szakács vagy felszolgáló munkákat javasolják - derül ki egy gyermekotthonban dolgozó szociális munkás beszámolójából. A diákok azt sem tudják, pontosan, hogy milyen szakmák is léteznek, ám helyzetükből adódóan még a tanárok közül is csak kevesen foglalkoznak velük a pályaválasztással. A szülők az anyagi terhektől és az ismeretlentől félve nem nagyon engedik el gyerekeiket egy másik település iskolájába vagy kollégiumába, hiába jelenthetne kitörési lehetőséget.

A többségi társadalom gyerekeire nincs rossz hatással, ha hátrányos helyzetű diákkokal járnak iskolába

Az amerikai Last Week Tonightban John Olver átfogóan bemutatta, hogy milyen pozitívumokkal jár, ha felszámolják a gyerekek megkülönböztetését. Az HBO nagy népszerűségnek örvendő műsorában ezúttal az amerikai iskolák szegregáltságáról volt szó, de a tapasztalatok könnyen átvezethetők akár a magyar viszonyokra is.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.