Kitért arra is: a fenntartással-működtetéssel összefüggésben az volt a kérésük, hogy az intézmények önálló költségvetéssel bírjanak, ebben már van fejlődés, de a reális igények tervezhetőségében még vannak teendők. Horváth Péter a munkaerő-gazdálkodás tervezésénél szintén lát előrelépést. Szerinte ugyanakkor a heti 22 órából kiindulva kellene az álláshelyeket tervezni, s ha az így szabott létszámra lehetne számítani a költségeket, akkor a fizetések differenciálására is inkább lehetőség nyílna.
Az elnök beszámolójában rámutatott: a 2014-ben létrehozott kar felépítése mára kialakult, létrejöttek a területi egységek, a tagozati létszám meghaladta a háromezret. Mostanra nem kérdés, hogy lennie kell egy olyan szervezetnek, ami a pedagógusokat ily módon tömöríti - értékelt, kiemelve független működésüket.
A feladataik közül elsőként az oktatással összefüggő jogszabályok véleményezését említette, megjegyezve, hogy alapos munkára, az összes jogszabályi környezet megvizsgálására a legtöbb esetben nincs elég idő, sokszor csak négy-öt nap áll rendelkezésre. Ezt többször is jelezték a szaktárca felé, s ígéretet is kaptak a változásra. Kitért arra is, hogy évente 40 intézményt monitoroznak, s többek között a közeljövőben megalakuló köznevelés-stratégiai kerekasztalon is mandátumot kaptak. Horváth Péter rámutatott: a nevelés-oktatás céljait pontosan meg kell fogalmazni. Ha ez elfogadottá válik, a szükséges feltételeket biztosítani kell - rögzítette.
Kitért a tanulói terhelés problémájára, s azt mondta: nem lesz elég a tanulói óraszám csökkentése, gyökeresen át kell gondolni, mit kell csinálni az iskolákban, szükség lesz egyfajta szemléletváltásra. Az új Nat-ban várhatóan komolyabb változások lesznek - mutatott rá. Kifejtette: az első négy évfolyamon az alapkészségek megfelelő elsajátítását kell célként kitűzni, míg későbbiekben egyfajta minimális tartalmat kell meghatározni. A közismereti tartalmaknak az egyes készségek fejlődését kell szolgálniuk - hangsúlyozta a kar elnöke, aki szerint a kerettanterveknek szélesebb körűeknek kell lenniük és többféle alternatív tantervet kell megfogalmazni.
Pontos számokat nem, csak százalékos arányt közölt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, arra a kérdésre még nincs válasz, hogy pontosan hány betöltetlen pedagógus álláshely van az országban. Balog Zoltán nevében Rétvári Bence államtitkár azt a tavaly október elsejei adatok alapján azt írta: az állami fenntartású intézményekben a betöltetlen pedagógus álláshelyek száma az összes tanári állás 1-2 százalékát teszi ki.
A fenntartással-működtetéssel összefüggésben az volt a kérésük, hogy az intézmények önálló költségvetéssel bírjanak, ebben már van fejlődés, de a reális igények tervezhetőségében még vannak teendők - közölte Horváth Péter. A munkaerő-gazdálkodás tervezésénél szintén lát előrelépést. Szerinte ugyanakkor a heti 22 órából kiindulva kellene az álláshelyeket tervezni, s ha az így szabott létszámra lehetne számítani a költségeket, akkor a fizetések differenciálására is inkább lehetőség nyílna. Az életpálya gyenge pontja, hogy önmagában a teljesítményt nem tudja elismerni, az intézményeknél erre külön keret nincs - rögzítette az elnök, aki reményét fejezte ki erre nyílik majd lehetőség a jövőben.
Az intézmények bevételük egy részével ugyan rendelkezhetnek, de egyelőre a tankerületek még nem egyformán értelmezik a lehetőséget - jegyezte meg. Kitért arra is, hogy egyes adatok szerint az előző éveknél többen jelentkeznek pedagógusképzésre, de a pálya presztízse nem túl magas továbbra sem. Fontos lenne, hogy jó képességű diákok kerüljenek be a rendszerbe, ez szolgálná mindenki érdekét. Kérték azt is, hogy a gyakorlóhelyek bővüljenek az elkövetkező években - jelezte Horváth Péter.
A szakképzés átalakításáról szólva azt mondta: a bevezetés feltételeit későn alakították ki, de az érettségin végül nem volt probléma. Több módosító javaslatukat elfogadták, s kicsit javult a közismereti-szakmai tárgyak aránya is - közölte. Horváth Péter elmondta: kapcsolatban állnak a Bolyai Társasággal, az Eötvös Társasággal, a tehetséggondozó társasággal, a testnevelők szervezetével, a kollégiumi szövetséggel, a Gimnáziumok Országos Szövetségével, az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetségével, határon túli magyar szakmai tömörülésekkel. Mindenkivel törekednek a szakmai együttműködésre - tette hozzá.
„Ismételten a pedagógusok heccelésére használták fel a szakszervezetek azt az információt, hogy egyes esetekben a szakórákat túlórákkal látják el a pedagógusok" - így reagált a Klebelsberg Központ a két tanári szakszervezet nyilatkozataira. A Klebelsberg Központ szombati közleményében az áll, „a szakszervezeti vezetők nyilatkozataival ellentétben a valóság az, hogy minden elrendelt túlóráért megkapják a pedagógusok a jogszabályok által meghatározott díjat".
