Rengeteg olvasói komment érkezett a kilenc órai iskolakezdés előnyeiről és hátrányairól szóló cikkünkhöz. A többség - úgy tűnik - nem rajong az ötletért.
Csütörtökön írtunk arról, hogy a Világgazdasági Fórum egy videót készített arról, milyen hatásai vannak, ha egy diák nem tudja kialudni magát hétközben.
Mivel a diákok többsége nem lesz álmos este háromnegyed tizenegy előtt, a tanítás a legtöbb országban pedig reggel nyolckor kezdődik, a gyerekek nem tudnak nyolc-tíz órát aludni, pedig a szervezetnek - elvileg - ebben az életkorban még ennyi alvásra van szüksége.
Nincs sok esély arra, hogy itthon kilenckor kezdődjön az iskola: ezt már most is megtehetnék az iskolák saját hatáskörben, mégsem döntenek így, alighanem a szülők munkarendje miatt.
Cikkünkre rengeteg komment érkezett, a legtöbben nem rajonganak az ötletért, de van, aki szívesen felcserélni a 8 órai iskolakezdést 9 óraira.
A szülők munkakezdése is 9-re változik???
És 5-ig tartana a suli - még kevesebb idő jut a családi életre...
Meg a napközi utáni otthon tanulás tartani fog este 9-10-ig.
Mert az iskolában nem csinálnak leckét.
3 éve végeztem a gimiben. Reggel 8-ra jártam, ráadásul vidékről utaztam be, és a 7. óra után jöttek a különórák. 6-nál előbb sosem értem haza, utána álltam neki tanulni. Nem gondolom, hogy teljesíthetetlen és káros lenne, de ki mennyit bír..
Ez tipikusan a "dögöljön meg a szomszéd tehene is" mentalitás. Ha mi szívtunk éveken át a biológiai óránkhoz egyáltalán nem illő napirenddel, akkor másnak is kutya kötelessége.
Van ez a klasszikus pszichológiai jelenség, hogy "ha nekem sz*r volt, másnak, pl. a gyerekemnek is legyen az"
Ha ügyeletes vagyok, akkor hétre megyek a suliba dolgozni. Nem én vagyok az első, már legalább 30 gyerek ott van az iskolában. Fél nyolckor már óriási forgalom van a folyosón. A szülők hatra, hétre, nyolcra mennek dolgozni, egy alsóst még nem lehet otthon hagyni.
Mindenki aggódik a szülők munkarendje miatt... Ebből a cikkből ugyan kimaradt, de természetesen gimnazistákról lenne szó, a kicsik még inkább "pacsirtaként" működnek.
Kb. 100 éve ez így van, mi mégse és elődjeink se károsodtak.
Érdekes: csak a mai ifjúság nem bírja?
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
