Reggel kilenckor kezdődhet az iskola? Sokan nem rajonganának az ötletért

Rengeteg olvasói komment érkezett a kilenc órai iskolakezdés előnyeiről és hátrányairól szóló cikkünkhöz. A többség - úgy tűnik - nem rajong az ötletért.

  • Eduline
MTI / Illyés Tibor

Csütörtökön írtunk arról, hogy a Világgazdasági Fórum egy videót készített arról, milyen hatásai vannak, ha egy diák nem tudja kialudni magát hétközben.

Mivel a diákok többsége nem lesz álmos este háromnegyed tizenegy előtt, a tanítás a legtöbb országban pedig reggel nyolckor kezdődik, a gyerekek nem tudnak nyolc-tíz órát aludni, pedig a szervezetnek - elvileg - ebben az életkorban még ennyi alvásra van szüksége.

Nincs sok esély arra, hogy itthon kilenckor kezdődjön az iskola: ezt már most is megtehetnék az iskolák saját hatáskörben, mégsem döntenek így, alighanem a szülők munkarendje miatt.

Cikkünkre rengeteg komment érkezett, a legtöbben nem rajonganak az ötletért, de van, aki szívesen felcserélni a 8 órai iskolakezdést 9 óraira.

A szülők munkakezdése is 9-re változik???

És 5-ig tartana a suli - még kevesebb idő jut a családi életre...

Meg a napközi utáni otthon tanulás tartani fog este 9-10-ig.

Mert az iskolában nem csinálnak leckét.

3 éve végeztem a gimiben. Reggel 8-ra jártam, ráadásul vidékről utaztam be, és a 7. óra után jöttek a különórák. 6-nál előbb sosem értem haza, utána álltam neki tanulni. Nem gondolom, hogy teljesíthetetlen és káros lenne, de ki mennyit bír..

Ez tipikusan a "dögöljön meg a szomszéd tehene is" mentalitás. Ha mi szívtunk éveken át a biológiai óránkhoz egyáltalán nem illő napirenddel, akkor másnak is kutya kötelessége.

Van ez a klasszikus pszichológiai jelenség, hogy "ha nekem sz*r volt, másnak, pl. a gyerekemnek is legyen az"

Ha ügyeletes vagyok, akkor hétre megyek a suliba dolgozni. Nem én vagyok az első, már legalább 30 gyerek ott van az iskolában. Fél nyolckor már óriási forgalom van a folyosón. A szülők hatra, hétre, nyolcra mennek dolgozni, egy alsóst még nem lehet otthon hagyni.

Mindenki aggódik a szülők munkarendje miatt... Ebből a cikkből ugyan kimaradt, de természetesen gimnazistákról lenne szó, a kicsik még inkább "pacsirtaként" működnek.

Kb. 100 éve ez így van, mi mégse és elődjeink se károsodtak.

Érdekes: csak a mai ifjúság nem bírja?

 

Reggel kilenckor kezdődhet az iskola? Nem rossz az államtitkár ötlete
Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.