Rengeteg olvasói komment érkezett a kilenc órai iskolakezdés előnyeiről és hátrányairól szóló cikkünkhöz. A többség - úgy tűnik - nem rajong az ötletért.
Csütörtökön írtunk arról, hogy a Világgazdasági Fórum egy videót készített arról, milyen hatásai vannak, ha egy diák nem tudja kialudni magát hétközben.
Mivel a diákok többsége nem lesz álmos este háromnegyed tizenegy előtt, a tanítás a legtöbb országban pedig reggel nyolckor kezdődik, a gyerekek nem tudnak nyolc-tíz órát aludni, pedig a szervezetnek - elvileg - ebben az életkorban még ennyi alvásra van szüksége.
Nincs sok esély arra, hogy itthon kilenckor kezdődjön az iskola: ezt már most is megtehetnék az iskolák saját hatáskörben, mégsem döntenek így, alighanem a szülők munkarendje miatt.
Cikkünkre rengeteg komment érkezett, a legtöbben nem rajonganak az ötletért, de van, aki szívesen felcserélni a 8 órai iskolakezdést 9 óraira.
A szülők munkakezdése is 9-re változik???
És 5-ig tartana a suli - még kevesebb idő jut a családi életre...
Meg a napközi utáni otthon tanulás tartani fog este 9-10-ig.
Mert az iskolában nem csinálnak leckét.
3 éve végeztem a gimiben. Reggel 8-ra jártam, ráadásul vidékről utaztam be, és a 7. óra után jöttek a különórák. 6-nál előbb sosem értem haza, utána álltam neki tanulni. Nem gondolom, hogy teljesíthetetlen és káros lenne, de ki mennyit bír..
Ez tipikusan a "dögöljön meg a szomszéd tehene is" mentalitás. Ha mi szívtunk éveken át a biológiai óránkhoz egyáltalán nem illő napirenddel, akkor másnak is kutya kötelessége.
Van ez a klasszikus pszichológiai jelenség, hogy "ha nekem sz*r volt, másnak, pl. a gyerekemnek is legyen az"
Ha ügyeletes vagyok, akkor hétre megyek a suliba dolgozni. Nem én vagyok az első, már legalább 30 gyerek ott van az iskolában. Fél nyolckor már óriási forgalom van a folyosón. A szülők hatra, hétre, nyolcra mennek dolgozni, egy alsóst még nem lehet otthon hagyni.
Mindenki aggódik a szülők munkarendje miatt... Ebből a cikkből ugyan kimaradt, de természetesen gimnazistákról lenne szó, a kicsik még inkább "pacsirtaként" működnek.
Kb. 100 éve ez így van, mi mégse és elődjeink se károsodtak.
Érdekes: csak a mai ifjúság nem bírja?
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
