A tárgyaláson a bíróság azt próbálta tisztázni, mi a különbség a klasszikus rúgás és a lábsöprés között, mivel a védelem szerint csak az utóbbi történt.
Szerdán folytatódott annak a két évvel ezelőtt történt esetnek a bírósági tárgyalása, mely során egy karateedző a vád szerint felrúgott egy kisfiút, akire a nyári táborban vigyáznia kellett volna – számolt be róla az RTL Híradó. Az akkor hétéves fiú megpördült a levegőben, majd a fejére esett, és magzatpózban a földön maradt, amíg az edző elsétált mellőle. Az eset egy gumiszőnyeggel borított járdán történt, amelyet két oldalról betonperem határolt, ami megnövelte az esésben szerezhető sérülések kockázatát.
A mostani tárgyaláson a bíróság azt próbálta tisztázni, mi a különbség a klasszikus rúgás és a lábsöprés között, mivel a védelem szerint az utóbbi történt.
Két szakértőt is megkérdeztek, akik egyetértettek abban, hogy a felnőtt férfi és a kisgyerek közötti méretkülönbség és az edző szaktudása miatt nem volt kizárható, hogy súlyos sérülést szenvedjen a gyerek.
https://rtl.hu/hirado/2026/04/29/karateedzo-gyerek-bantalmazas-per-labsopres
Az edző ügyvédjének kérdését – miszerint ezer lábsöprésből hány esetben történhet sérülés – a bíró nem engedte feltenni, amit a jelen lévő szakértő is kifogásolt.
Az edző azzal védekezett, hogy nem bántani akarta a gyereket, csupán leültetni, ugyanakkor elismerte, hogy feszült helyzetben hibázott. Állítása szerint nem rúgta fel a fiút, hanem lábsöprést alkalmazott, és úgy vélte, a mozdulat nem sodorja a gyereket a betonperem felé.
A kisfiú édesanyja felháborodottan reagált a történtekre. Az ügyben nem született döntés, a tárgyalás júniusban folytatódik.
A fiatal műkorcsolyázó először beszélt nyilvánosan azokról a megpróbáltatásokról, amelyeket állítása szerint korábbi edzője mellett élt át.
Miközben egyre több gyerek szorulna speciális segítségre, az oktatási rendszer sok helyen már most is a kapacitásai határán működik - többek között ez is kiderült a 2025-os 10. Hintalovon gyermekjogi jelentésből.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke a köztévében beszélt érdemi, szakmai kérdésekről, többek között a TÉR problémáiról, egy új bértábla szükségességéről, és arról is, mit kéne „kigyomlálni” azonnal az oktatási rendszerből.
Az oktatási miniszter nyilvános felhívást tett közzé, hozzátette viszont, hogy a teljesen szabad tankönyvválasztáshoz időre és szakmai munkára van szükség.
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
Szeptember 30-a legyen a Polgári Ellenállás Napja – ezt javasolja a Tanítanék Mozgalom. A kezdeményezés célja, hogy emléket állítson a 2022-2023-as oktatási tiltakozások résztvevőinek, valamint mindazoknak, akik békés eszközökkel léptek fel az általuk igazságtalannak tartott döntésekkel szemben.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
