A tárgyaláson a bíróság azt próbálta tisztázni, mi a különbség a klasszikus rúgás és a lábsöprés között, mivel a védelem szerint csak az utóbbi történt.
Szerdán folytatódott annak a két évvel ezelőtt történt esetnek a bírósági tárgyalása, mely során egy karateedző a vád szerint felrúgott egy kisfiút, akire a nyári táborban vigyáznia kellett volna – számolt be róla az RTL Híradó. Az akkor hétéves fiú megpördült a levegőben, majd a fejére esett, és magzatpózban a földön maradt, amíg az edző elsétált mellőle. Az eset egy gumiszőnyeggel borított járdán történt, amelyet két oldalról betonperem határolt, ami megnövelte az esésben szerezhető sérülések kockázatát.
A mostani tárgyaláson a bíróság azt próbálta tisztázni, mi a különbség a klasszikus rúgás és a lábsöprés között, mivel a védelem szerint az utóbbi történt.
Két szakértőt is megkérdeztek, akik egyetértettek abban, hogy a felnőtt férfi és a kisgyerek közötti méretkülönbség és az edző szaktudása miatt nem volt kizárható, hogy súlyos sérülést szenvedjen a gyerek.
https://rtl.hu/hirado/2026/04/29/karateedzo-gyerek-bantalmazas-per-labsopres
Az edző ügyvédjének kérdését – miszerint ezer lábsöprésből hány esetben történhet sérülés – a bíró nem engedte feltenni, amit a jelen lévő szakértő is kifogásolt.
Az edző azzal védekezett, hogy nem bántani akarta a gyereket, csupán leültetni, ugyanakkor elismerte, hogy feszült helyzetben hibázott. Állítása szerint nem rúgta fel a fiút, hanem lábsöprést alkalmazott, és úgy vélte, a mozdulat nem sodorja a gyereket a betonperem felé.
A kisfiú édesanyja felháborodottan reagált a történtekre. Az ügyben nem született döntés, a tárgyalás júniusban folytatódik.
A fiatal műkorcsolyázó először beszélt nyilvánosan azokról a megpróbáltatásokról, amelyeket állítása szerint korábbi edzője mellett élt át.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Az oktatási miniszter azt írta, hogy bár az iskolai tanév véget ért, de például a szakképzésben szakmai gyakorlatok vannak, a felsőoktatásban még mindig vizsgáznak a diákok.
Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot. A 2026-os felvételi eljárásban összesen 500 pontot szerezhettek.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
