A tárgyaláson a bíróság azt próbálta tisztázni, mi a különbség a klasszikus rúgás és a lábsöprés között, mivel a védelem szerint csak az utóbbi történt.
Szerdán folytatódott annak a két évvel ezelőtt történt esetnek a bírósági tárgyalása, mely során egy karateedző a vád szerint felrúgott egy kisfiút, akire a nyári táborban vigyáznia kellett volna – számolt be róla az RTL Híradó. Az akkor hétéves fiú megpördült a levegőben, majd a fejére esett, és magzatpózban a földön maradt, amíg az edző elsétált mellőle. Az eset egy gumiszőnyeggel borított járdán történt, amelyet két oldalról betonperem határolt, ami megnövelte az esésben szerezhető sérülések kockázatát.
A mostani tárgyaláson a bíróság azt próbálta tisztázni, mi a különbség a klasszikus rúgás és a lábsöprés között, mivel a védelem szerint az utóbbi történt.
Két szakértőt is megkérdeztek, akik egyetértettek abban, hogy a felnőtt férfi és a kisgyerek közötti méretkülönbség és az edző szaktudása miatt nem volt kizárható, hogy súlyos sérülést szenvedjen a gyerek.
https://rtl.hu/hirado/2026/04/29/karateedzo-gyerek-bantalmazas-per-labsopres
Az edző ügyvédjének kérdését – miszerint ezer lábsöprésből hány esetben történhet sérülés – a bíró nem engedte feltenni, amit a jelen lévő szakértő is kifogásolt.
Az edző azzal védekezett, hogy nem bántani akarta a gyereket, csupán leültetni, ugyanakkor elismerte, hogy feszült helyzetben hibázott. Állítása szerint nem rúgta fel a fiút, hanem lábsöprést alkalmazott, és úgy vélte, a mozdulat nem sodorja a gyereket a betonperem felé.
A kisfiú édesanyja felháborodottan reagált a történtekre. Az ügyben nem született döntés, a tárgyalás júniusban folytatódik.
A fiatal műkorcsolyázó először beszélt nyilvánosan azokról a megpróbáltatásokról, amelyeket állítása szerint korábbi edzője mellett élt át.
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Barcsi Tamás filozófus, jogi kari tanszékvezető egyetemi docens szerint a politikusokat „egyértelműen nem a filozófia iránti érdeklődésük vitt a doktori iskolába” és „kapcsolataik révén szereztek tudományos fokozatot”.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Mélyebben a pénztárcájukba kell nyúlniuk azoknak a családoknak, ahol szeptemberben kezdi az első osztályt a gyerek: egy friss kutatás szerint az elsősök szülei mediánértéken 100 ezer forintos iskolakezdési kiadással számolnak.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
