A tárgyaláson a bíróság azt próbálta tisztázni, mi a különbség a klasszikus rúgás és a lábsöprés között, mivel a védelem szerint csak az utóbbi történt.
Szerdán folytatódott annak a két évvel ezelőtt történt esetnek a bírósági tárgyalása, mely során egy karateedző a vád szerint felrúgott egy kisfiút, akire a nyári táborban vigyáznia kellett volna – számolt be róla az RTL Híradó. Az akkor hétéves fiú megpördült a levegőben, majd a fejére esett, és magzatpózban a földön maradt, amíg az edző elsétált mellőle. Az eset egy gumiszőnyeggel borított járdán történt, amelyet két oldalról betonperem határolt, ami megnövelte az esésben szerezhető sérülések kockázatát.
A mostani tárgyaláson a bíróság azt próbálta tisztázni, mi a különbség a klasszikus rúgás és a lábsöprés között, mivel a védelem szerint az utóbbi történt.
Két szakértőt is megkérdeztek, akik egyetértettek abban, hogy a felnőtt férfi és a kisgyerek közötti méretkülönbség és az edző szaktudása miatt nem volt kizárható, hogy súlyos sérülést szenvedjen a gyerek.
https://rtl.hu/hirado/2026/04/29/karateedzo-gyerek-bantalmazas-per-labsopres
Az edző ügyvédjének kérdését – miszerint ezer lábsöprésből hány esetben történhet sérülés – a bíró nem engedte feltenni, amit a jelen lévő szakértő is kifogásolt.
Az edző azzal védekezett, hogy nem bántani akarta a gyereket, csupán leültetni, ugyanakkor elismerte, hogy feszült helyzetben hibázott. Állítása szerint nem rúgta fel a fiút, hanem lábsöprést alkalmazott, és úgy vélte, a mozdulat nem sodorja a gyereket a betonperem felé.
A kisfiú édesanyja felháborodottan reagált a történtekre. Az ügyben nem született döntés, a tárgyalás júniusban folytatódik.
A fiatal műkorcsolyázó először beszélt nyilvánosan azokról a megpróbáltatásokról, amelyeket állítása szerint korábbi edzője mellett élt át.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
