A tárgyaláson a bíróság azt próbálta tisztázni, mi a különbség a klasszikus rúgás és a lábsöprés között, mivel a védelem szerint csak az utóbbi történt.
Szerdán folytatódott annak a két évvel ezelőtt történt esetnek a bírósági tárgyalása, mely során egy karateedző a vád szerint felrúgott egy kisfiút, akire a nyári táborban vigyáznia kellett volna – számolt be róla az RTL Híradó. Az akkor hétéves fiú megpördült a levegőben, majd a fejére esett, és magzatpózban a földön maradt, amíg az edző elsétált mellőle. Az eset egy gumiszőnyeggel borított járdán történt, amelyet két oldalról betonperem határolt, ami megnövelte az esésben szerezhető sérülések kockázatát.
A mostani tárgyaláson a bíróság azt próbálta tisztázni, mi a különbség a klasszikus rúgás és a lábsöprés között, mivel a védelem szerint az utóbbi történt.
Két szakértőt is megkérdeztek, akik egyetértettek abban, hogy a felnőtt férfi és a kisgyerek közötti méretkülönbség és az edző szaktudása miatt nem volt kizárható, hogy súlyos sérülést szenvedjen a gyerek.
https://rtl.hu/hirado/2026/04/29/karateedzo-gyerek-bantalmazas-per-labsopres
Az edző ügyvédjének kérdését – miszerint ezer lábsöprésből hány esetben történhet sérülés – a bíró nem engedte feltenni, amit a jelen lévő szakértő is kifogásolt.
Az edző azzal védekezett, hogy nem bántani akarta a gyereket, csupán leültetni, ugyanakkor elismerte, hogy feszült helyzetben hibázott. Állítása szerint nem rúgta fel a fiút, hanem lábsöprést alkalmazott, és úgy vélte, a mozdulat nem sodorja a gyereket a betonperem felé.
A kisfiú édesanyja felháborodottan reagált a történtekre. Az ügyben nem született döntés, a tárgyalás júniusban folytatódik.
A fiatal műkorcsolyázó először beszélt nyilvánosan azokról a megpróbáltatásokról, amelyeket állítása szerint korábbi edzője mellett élt át.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.
Calum Nicholson, a Danube Institute kutatási igazgatója arról beszélt, hogy az ideológiai hálózaton belül sokan fontolgatják a távozást, vagy már el is hagyták az országot.
Fontos kérdésre válaszolunk a pótfelvételivel kapcsolatban.
A ponthatárok miatt így is lesz miért izgulni, a belépés miatt már ne kelljen. Ha a budapesti Pont Ott Partin várnátok az eredményeket, mutatjuk, mik a legfontosabb tudnivalók.
Teljes a csütörtöki budapesti ponthatárváró buli lineup-ja.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
92 ország 364 középiskolása mérettette meg magát.
