Felmerült egy kispesti óvoda bezárása, több százan tiltakoztak ellene

Mintegy 150-200 szülő, nagyszülő, gyerek, óvodai dolgozó és korábbi óvodás vonult hétfő délután a kispesti Bóbita óvodától a kerületi polgármesteri hivatalig, hogy az intézmény megmaradását követeljék.

A 24.hu számolt be róla, hogy a megmozdulásra azért került sor, mert a szülők arról értesültek, hogy az önkormányzat – más fővárosi kerületekhez hasonlóan – intézménybezárás lehetőségét vizsgálja.

A Csokonai utcai Bóbita óvoda 1982 óta működik, jelenleg öt csoportban több mint száz gyereket nevelnek. A szülők szerint az intézmény fontos szerepet tölt be a környéken. Kiemelték, hogy az óvoda integráltan foglalkozik sajátos nevelési igényű, köztük autista gyerekekkel, emellett környezettudatos programjai is sok család számára meghatározók.

A résztvevők szerint a tiltakozás nem pártpolitikai alapon szerveződött. A demonstrációt szülők, nagyszülők, pedagógusok és volt óvodások közösen hozták létre. A felvonulók rajzokkal, transzparensekkel és gyerekekkel érkeztek, és azt hangsúlyozták: demokratikus jogaikkal élve szeretnék jelezni az önkormányzatnak, hogy nem értenek egyet az óvoda bezárásának tervével.

Az ügy azért is kapott figyelmet, mert Kispestet 2006 óta szocialista hátterű polgármester vezeti, aki a 2024-es önkormányzati választáson is erős támogatottságot szerzett. Ugyanakkor az őt támogató ellenzéki pártok az idei parlamenti választáson már nem jutottak be az Országgyűlésbe, ami új politikai helyzetet teremtett.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.