Felmerült egy kispesti óvoda bezárása, több százan tiltakoztak ellene

Mintegy 150-200 szülő, nagyszülő, gyerek, óvodai dolgozó és korábbi óvodás vonult hétfő délután a kispesti Bóbita óvodától a kerületi polgármesteri hivatalig, hogy az intézmény megmaradását követeljék.

A 24.hu számolt be róla, hogy a megmozdulásra azért került sor, mert a szülők arról értesültek, hogy az önkormányzat – más fővárosi kerületekhez hasonlóan – intézménybezárás lehetőségét vizsgálja.

A Csokonai utcai Bóbita óvoda 1982 óta működik, jelenleg öt csoportban több mint száz gyereket nevelnek. A szülők szerint az intézmény fontos szerepet tölt be a környéken. Kiemelték, hogy az óvoda integráltan foglalkozik sajátos nevelési igényű, köztük autista gyerekekkel, emellett környezettudatos programjai is sok család számára meghatározók.

A résztvevők szerint a tiltakozás nem pártpolitikai alapon szerveződött. A demonstrációt szülők, nagyszülők, pedagógusok és volt óvodások közösen hozták létre. A felvonulók rajzokkal, transzparensekkel és gyerekekkel érkeztek, és azt hangsúlyozták: demokratikus jogaikkal élve szeretnék jelezni az önkormányzatnak, hogy nem értenek egyet az óvoda bezárásának tervével.

Az ügy azért is kapott figyelmet, mert Kispestet 2006 óta szocialista hátterű polgármester vezeti, aki a 2024-es önkormányzati választáson is erős támogatottságot szerzett. Ugyanakkor az őt támogató ellenzéki pártok az idei parlamenti választáson már nem jutottak be az Országgyűlésbe, ami új politikai helyzetet teremtett.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.