„Nem a gyerek a probléma!” – figyelmeztet az SNI SULI alapítója, aki évek óta figyeli, hogy a központi írásbeli feladatlapjai mennyire akadálymentesek a kiváló értelmi képességekkel rendelkező autista gyerekek számára.
Facebookon osztotta meg véleményét Zelend Nikoletta, az SNI SULI alapítója, aki rendszeresen megnézi, milyen volt a magyar felvételi, és az utóbbi években egy új szempont is felmerült: mennyire akadálymentes egy autista gyerek számára. A válasza rövid és egyértelmű: nem.
„Ez a magyar felvételi nem csak azért problémás, mert nehéz, hanem mert egy szűk, neurotipikus nyelvi gondolkodásmódot jutalmaz, a feladatok jelentős része nyelvi játékra és kulturális háttértudásra épít, és sok metanyelvi, metakognitív ugrást igényel” – fejti ki a szakártő.
Emellett az időnyomás és az értelmezési bizonytalanság sok diákot hátrányba hoz.
Nem enged alternatív, de érvényes megoldásokat.
A szakértő kiemel egy alapvetést is: ”Nem használunk talpas betűtípust és minimum 14-es a betűméret sem.
A National Autistic Society írott szövegekre vonatkozó álláspontja szerint az autista emberek másképp dolgozzák fel és értelmezik az írott nyelvet, mint a neurotipikus személyek. A szervezet hangsúlyozza, hogy az írott szövegek megértése függ a szöveg struktúrájától, nyelvezetének egyértelműségétől és vizuális formázásától. Az autista olvasók számára különösen fontos, hogy a szövegek legyenek tisztán tagoltak, egyszerű nyelvezetűek, jól látható betűmérettel és könnyen olvasható betűtípussal. A túl kicsi vagy dekoratív betűk, bonyolult mondatszerkezetek és rejtett utalások megnehezítik az információ feldolgozását, ami stresszt és félreértést okozhat.
Zelend Nikoletta posztjában hangsúlyozza:
Nem a gyerek a probléma! Amikor autista gyerekek küzdenek egy ilyen feladatsorral, az nem róluk szól, hanem az oktatási rendszer repedéseit leplezi le, amely nem hajlandó fejlődni.
52 ezer nyolcadikos, 11 ezer hatodikos és több mint 6 ezer negyedikes diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát január 24-én szombaton. A nyolcadikosok magyar feladatsorát Kovács Krisztina, a Webkurzus magyartanára, a hatodik és negyedik osztályosok feladatsorát pedig Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének képviselője véleményezte nekünk.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
