„Nem a gyerek a probléma!” – figyelmeztet az SNI SULI alapítója, aki évek óta figyeli, hogy a központi írásbeli feladatlapjai mennyire akadálymentesek a kiváló értelmi képességekkel rendelkező autista gyerekek számára.
Facebookon osztotta meg véleményét Zelend Nikoletta, az SNI SULI alapítója, aki rendszeresen megnézi, milyen volt a magyar felvételi, és az utóbbi években egy új szempont is felmerült: mennyire akadálymentes egy autista gyerek számára. A válasza rövid és egyértelmű: nem.
„Ez a magyar felvételi nem csak azért problémás, mert nehéz, hanem mert egy szűk, neurotipikus nyelvi gondolkodásmódot jutalmaz, a feladatok jelentős része nyelvi játékra és kulturális háttértudásra épít, és sok metanyelvi, metakognitív ugrást igényel” – fejti ki a szakártő.
Emellett az időnyomás és az értelmezési bizonytalanság sok diákot hátrányba hoz.
Nem enged alternatív, de érvényes megoldásokat.
A szakértő kiemel egy alapvetést is: ”Nem használunk talpas betűtípust és minimum 14-es a betűméret sem.
A National Autistic Society írott szövegekre vonatkozó álláspontja szerint az autista emberek másképp dolgozzák fel és értelmezik az írott nyelvet, mint a neurotipikus személyek. A szervezet hangsúlyozza, hogy az írott szövegek megértése függ a szöveg struktúrájától, nyelvezetének egyértelműségétől és vizuális formázásától. Az autista olvasók számára különösen fontos, hogy a szövegek legyenek tisztán tagoltak, egyszerű nyelvezetűek, jól látható betűmérettel és könnyen olvasható betűtípussal. A túl kicsi vagy dekoratív betűk, bonyolult mondatszerkezetek és rejtett utalások megnehezítik az információ feldolgozását, ami stresszt és félreértést okozhat.
Zelend Nikoletta posztjában hangsúlyozza:
Nem a gyerek a probléma! Amikor autista gyerekek küzdenek egy ilyen feladatsorral, az nem róluk szól, hanem az oktatási rendszer repedéseit leplezi le, amely nem hajlandó fejlődni.
52 ezer nyolcadikos, 11 ezer hatodikos és több mint 6 ezer negyedikes diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát január 24-én szombaton. A nyolcadikosok magyar feladatsorát Kovács Krisztina, a Webkurzus magyartanára, a hatodik és negyedik osztályosok feladatsorát pedig Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének képviselője véleményezte nekünk.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
