„Nem a gyerek a probléma!” – figyelmeztet az SNI SULI alapítója, aki évek óta figyeli, hogy a központi írásbeli feladatlapjai mennyire akadálymentesek a kiváló értelmi képességekkel rendelkező autista gyerekek számára.
Facebookon osztotta meg véleményét Zelend Nikoletta, az SNI SULI alapítója, aki rendszeresen megnézi, milyen volt a magyar felvételi, és az utóbbi években egy új szempont is felmerült: mennyire akadálymentes egy autista gyerek számára. A válasza rövid és egyértelmű: nem.
„Ez a magyar felvételi nem csak azért problémás, mert nehéz, hanem mert egy szűk, neurotipikus nyelvi gondolkodásmódot jutalmaz, a feladatok jelentős része nyelvi játékra és kulturális háttértudásra épít, és sok metanyelvi, metakognitív ugrást igényel” – fejti ki a szakártő.
Emellett az időnyomás és az értelmezési bizonytalanság sok diákot hátrányba hoz.
Nem enged alternatív, de érvényes megoldásokat.
A szakértő kiemel egy alapvetést is: ”Nem használunk talpas betűtípust és minimum 14-es a betűméret sem.
A National Autistic Society írott szövegekre vonatkozó álláspontja szerint az autista emberek másképp dolgozzák fel és értelmezik az írott nyelvet, mint a neurotipikus személyek. A szervezet hangsúlyozza, hogy az írott szövegek megértése függ a szöveg struktúrájától, nyelvezetének egyértelműségétől és vizuális formázásától. Az autista olvasók számára különösen fontos, hogy a szövegek legyenek tisztán tagoltak, egyszerű nyelvezetűek, jól látható betűmérettel és könnyen olvasható betűtípussal. A túl kicsi vagy dekoratív betűk, bonyolult mondatszerkezetek és rejtett utalások megnehezítik az információ feldolgozását, ami stresszt és félreértést okozhat.
Zelend Nikoletta posztjában hangsúlyozza:
Nem a gyerek a probléma! Amikor autista gyerekek küzdenek egy ilyen feladatsorral, az nem róluk szól, hanem az oktatási rendszer repedéseit leplezi le, amely nem hajlandó fejlődni.
52 ezer nyolcadikos, 11 ezer hatodikos és több mint 6 ezer negyedikes diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát január 24-én szombaton. A nyolcadikosok magyar feladatsorát Kovács Krisztina, a Webkurzus magyartanára, a hatodik és negyedik osztályosok feladatsorát pedig Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének képviselője véleményezte nekünk.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
