„Nem a gyerek a probléma!” – figyelmeztet az SNI SULI alapítója, aki évek óta figyeli, hogy a központi írásbeli feladatlapjai mennyire akadálymentesek a kiváló értelmi képességekkel rendelkező autista gyerekek számára.
Facebookon osztotta meg véleményét Zelend Nikoletta, az SNI SULI alapítója, aki rendszeresen megnézi, milyen volt a magyar felvételi, és az utóbbi években egy új szempont is felmerült: mennyire akadálymentes egy autista gyerek számára. A válasza rövid és egyértelmű: nem.
„Ez a magyar felvételi nem csak azért problémás, mert nehéz, hanem mert egy szűk, neurotipikus nyelvi gondolkodásmódot jutalmaz, a feladatok jelentős része nyelvi játékra és kulturális háttértudásra épít, és sok metanyelvi, metakognitív ugrást igényel” – fejti ki a szakártő.
Emellett az időnyomás és az értelmezési bizonytalanság sok diákot hátrányba hoz.
Nem enged alternatív, de érvényes megoldásokat.
A szakértő kiemel egy alapvetést is: ”Nem használunk talpas betűtípust és minimum 14-es a betűméret sem.
A National Autistic Society írott szövegekre vonatkozó álláspontja szerint az autista emberek másképp dolgozzák fel és értelmezik az írott nyelvet, mint a neurotipikus személyek. A szervezet hangsúlyozza, hogy az írott szövegek megértése függ a szöveg struktúrájától, nyelvezetének egyértelműségétől és vizuális formázásától. Az autista olvasók számára különösen fontos, hogy a szövegek legyenek tisztán tagoltak, egyszerű nyelvezetűek, jól látható betűmérettel és könnyen olvasható betűtípussal. A túl kicsi vagy dekoratív betűk, bonyolult mondatszerkezetek és rejtett utalások megnehezítik az információ feldolgozását, ami stresszt és félreértést okozhat.
Zelend Nikoletta posztjában hangsúlyozza:
Nem a gyerek a probléma! Amikor autista gyerekek küzdenek egy ilyen feladatsorral, az nem róluk szól, hanem az oktatási rendszer repedéseit leplezi le, amely nem hajlandó fejlődni.
52 ezer nyolcadikos, 11 ezer hatodikos és több mint 6 ezer negyedikes diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát január 24-én szombaton. A nyolcadikosok magyar feladatsorát Kovács Krisztina, a Webkurzus magyartanára, a hatodik és negyedik osztályosok feladatsorát pedig Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének képviselője véleményezte nekünk.
Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Az egyébként matektanárként és közgazdászként ismert Balogh Tamás Lászlót az Észak-Budapesti Tankerületi Központot vezette volna.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni.
Rázsi Botond Miklós szerint a szervezet eddigi működésével nem volt probléma, a pedagógusokkal való kommunikáción azonban javítani kell.
A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
