Diákigazolvány igénylése leendő elsősöknek lépésről lépésre

Április 23-án és 24-én kell beiratkozniuk azoknak a gyerekeknek elsőbe, akik augusztus 31-éig betöltik a hatot, és a szüleik nem kérvényezték a plusz egy ovit. Mutatjuk, hogy milyen papírokat kell beszereznetek, ha a beiratkozáskor szeretnétek a leendő elsősnek elindítani a diákigazolvány igénylését is.

Mire van szükség a diákigazolvány igényléséhez?

Ahhoz, hogy a beiratkozáskor már elindíthassátok a diákigazolvány igénylését, szükségetek lesz egy úgynevezett NEK-azonosítóra. Ezt az egyedi azonosítót a lakóhelyetekhez közeli okmányirodában tudjátok igényelni.

A NEK a Nemzeti Egységes Kártyarendszer rövidítése, az azonosító pedig egy olyan számsor, amely elengedhetetlen az igazolvány kiállításához.

Az okmányirodai ügyintézéshez mindenképpen vigyétek magatokkal a leendő diák személyazonosító okmányát (személyi igazolványát vagy útlevelét), valamint a lakcímkártyáját. Az elkészült NEK-adatlapot őrizzétek meg, mert a kiállítástól számított öt évig többféle ügyintézés során is felhasználható.

Beiratkozás az iskolába

Amennyiben előre beszereztétek a NEK-azonosítót, a beiratkozáskor már csak jeleznetek kell, hogy szeretnétek igényelni a diákigazolványt is. Fontos, hogy ilyenkor a lakcímkártya is nálatok legyen, mert erre is szükség lesz az azonosító mellett.

Ha a beiratkozás után indítjátok el az igénylést, akkor a NEK-azonosító beszerzését követően értesítenetek kell az iskolát, hogy elindulhasson az ügyintézés.

Türelemre is szükség lesz

Miután minden szükséges lépést megtettetek, már csak várnotok kell az igazolvány elkészültére. Az iskola értesíteni fog benneteket, amint átvehetővé válik. Érdemes számolni azzal, hogy a kiállítás több hetet is igénybe vehet, mivel ebben az időszakban nagyon sok diák igényel új igazolványt.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.