Az idei tanév végén az elsősök már digitális bizonyítványt kapnak
Korábban már volt róla szó, hogy a papíralapú bizonyítványokat digitálisra cserélik, Maruzsa Zoltán most bejelentette: a bevezetést már az idei tanév végétől megkezdik.
Április 23-án és 24-én kell beiratkozniuk azoknak a gyerekeknek elsőbe, akik augusztus 31-éig betöltik a hatot, és a szüleik nem kérvényezték a plusz egy ovit. Mutatjuk, hogy milyen papírokat kell beszereznetek, ha a beiratkozáskor szeretnétek a leendő elsősnek elindítani a diákigazolvány igénylését is.
Ahhoz, hogy a beiratkozáskor már elindíthassátok a diákigazolvány igénylését, szükségetek lesz egy úgynevezett NEK-azonosítóra. Ezt az egyedi azonosítót a lakóhelyetekhez közeli okmányirodában tudjátok igényelni.
A NEK a Nemzeti Egységes Kártyarendszer rövidítése, az azonosító pedig egy olyan számsor, amely elengedhetetlen az igazolvány kiállításához.
Az okmányirodai ügyintézéshez mindenképpen vigyétek magatokkal a leendő diák személyazonosító okmányát (személyi igazolványát vagy útlevelét), valamint a lakcímkártyáját. Az elkészült NEK-adatlapot őrizzétek meg, mert a kiállítástól számított öt évig többféle ügyintézés során is felhasználható.
Amennyiben előre beszereztétek a NEK-azonosítót, a beiratkozáskor már csak jeleznetek kell, hogy szeretnétek igényelni a diákigazolványt is. Fontos, hogy ilyenkor a lakcímkártya is nálatok legyen, mert erre is szükség lesz az azonosító mellett.
Ha a beiratkozás után indítjátok el az igénylést, akkor a NEK-azonosító beszerzését követően értesítenetek kell az iskolát, hogy elindulhasson az ügyintézés.
Miután minden szükséges lépést megtettetek, már csak várnotok kell az igazolvány elkészültére. Az iskola értesíteni fog benneteket, amint átvehetővé válik. Érdemes számolni azzal, hogy a kiállítás több hetet is igénybe vehet, mivel ebben az időszakban nagyon sok diák igényel új igazolványt.
Korábban már volt róla szó, hogy a papíralapú bizonyítványokat digitálisra cserélik, Maruzsa Zoltán most bejelentette: a bevezetést már az idei tanév végétől megkezdik.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.