Az idei tanév végén az elsősök már digitális bizonyítványt kapnak
Korábban már volt róla szó, hogy a papíralapú bizonyítványokat digitálisra cserélik, Maruzsa Zoltán most bejelentette: a bevezetést már az idei tanév végétől megkezdik.
Április 23-án és 24-én kell beiratkozniuk azoknak a gyerekeknek elsőbe, akik augusztus 31-éig betöltik a hatot, és a szüleik nem kérvényezték a plusz egy ovit. Mutatjuk, hogy milyen papírokat kell beszereznetek, ha a beiratkozáskor szeretnétek a leendő elsősnek elindítani a diákigazolvány igénylését is.
Ahhoz, hogy a beiratkozáskor már elindíthassátok a diákigazolvány igénylését, szükségetek lesz egy úgynevezett NEK-azonosítóra. Ezt az egyedi azonosítót a lakóhelyetekhez közeli okmányirodában tudjátok igényelni.
A NEK a Nemzeti Egységes Kártyarendszer rövidítése, az azonosító pedig egy olyan számsor, amely elengedhetetlen az igazolvány kiállításához.
Az okmányirodai ügyintézéshez mindenképpen vigyétek magatokkal a leendő diák személyazonosító okmányát (személyi igazolványát vagy útlevelét), valamint a lakcímkártyáját. Az elkészült NEK-adatlapot őrizzétek meg, mert a kiállítástól számított öt évig többféle ügyintézés során is felhasználható.
Amennyiben előre beszereztétek a NEK-azonosítót, a beiratkozáskor már csak jeleznetek kell, hogy szeretnétek igényelni a diákigazolványt is. Fontos, hogy ilyenkor a lakcímkártya is nálatok legyen, mert erre is szükség lesz az azonosító mellett.
Ha a beiratkozás után indítjátok el az igénylést, akkor a NEK-azonosító beszerzését követően értesítenetek kell az iskolát, hogy elindulhasson az ügyintézés.
Miután minden szükséges lépést megtettetek, már csak várnotok kell az igazolvány elkészültére. Az iskola értesíteni fog benneteket, amint átvehetővé válik. Érdemes számolni azzal, hogy a kiállítás több hetet is igénybe vehet, mivel ebben az időszakban nagyon sok diák igényel új igazolványt.
Korábban már volt róla szó, hogy a papíralapú bizonyítványokat digitálisra cserélik, Maruzsa Zoltán most bejelentette: a bevezetést már az idei tanév végétől megkezdik.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.