Ha egyetemista vagy, ne felejtsd el, hogy hamarosan lejár a diákigazolványod!
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) arra figyelmezteti a hallgatókat, hogy hamarosan lejár a felsőoktatási diákigazolványok érvényessége.
Erre figyeljetek mostantól, ha diákbérletet vesztek
Ahhoz, hogy a diákok továbbra is kedvezményesen használhassák a budapesti közösségi közlekedést, valamint igénybe vehessék a diákigazolványhoz kapcsolódó egyéb kedvezményeket, az igazolványt március 31-ig érvényesíteni kell.
A felsőoktatásban tanulók esetében a diákigazolványt félévente érvényesítő matricával látják el. A 2025/2026-os tanév első félévére kiadott matrica 2026. március 31-ig biztosít érvényességet – közölte a BKK.
Fontos tudni, hogy a diákoknak járó bérletkedvezmény – legyen szó a tanulók számára elérhető Budapest-bérletekről, vagy a kedvezményes ország- és vármegyebérletekről – kizárólag a diákigazolvány érvényességi ideje alatt vehető igénybe.
Amennyiben a hallgató diákigazolványa a 2025/2026-os tanév első félévére szóló matricával rendelkezik, kedvezményes tanulóbérletre legkésőbb 2026. március 31-ig jogosult. Ez akkor is így van, ha a bérleten feltüntetett érvényességi idő ennél későbbi dátumra szól.
A diákigazolvány helyett kiállított ideiglenes igazolás szintén csak a rajta feltüntetett időtartam alatt jogosít kedvezményes tanulóbérlet használatára.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
