Általános iskolai beiratkozás 2026: ezek a legfontosabb dátumok és tudnivalók

Közeleg az általános iskolai beiratkozás időpontja, ezért érdemes időben felkészülni: mutatjuk, mikor és hogyan kell beíratni a tankötelessé váló gyerekeket, és mire kell figyelniük a szülőknek.

A hatályos szabályok szerint a gyerek abban az évben válik tankötelessé, amelynek augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét – de legkésőbb az azt követő évben. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. 

Ezek a beiratkozás időpontjai 2026-ban

Az általános iskolai beiratkozás az alábbi napokon lesz:

  • 2026. április 23. (8:00–19:00)
  • 2026. április 24. (8:00–19:00)

Fontos szabály: mindkét szülő aláírása kell

A beiratkozáshoz szükséges dokumentumokat mindkét törvényes képviselőnek alá kell írnia. Ez akkor is így van, ha a szülők külön élnek: a gyerek jövőjét érintő fontos kérdésekben – például az iskola kiválasztásában – közösen kell dönteniük, kivéve, ha a bíróság ezt a jogot korlátozta vagy megvonta valamelyik szülőtől.

Online is intézhető a beiratkozás

A felvételi kérelmet elektronikusan is be lehet nyújtani a KRÉTA rendszer e-Ügyintézés felületén. Az egyes iskolák honlapján részletes tájékoztatást találtok a folyamatról.

Fontos azonban, hogy online jelentkezés esetén is szükséges a gyerek személyazonosító okmányainak eredeti példányát személyesen bemutatni az iskolában.

Mi történik, ha nem választotok másik iskolát?

Ha a szülők nem jelölnek meg más intézményt, akkor a lakóhely szerint illetékes, úgynevezett körzetes iskola automatikusan felveszi a gyereket.

 


 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.