Egyszeri, bruttó 152 400 forintos kiegészítést kapnak a pedagógusok áprilisig, miután a tavalyi bérek nem érték el a diplomás átlag 80 százalékát. Közben a felsőoktatásban jelentős ösztöndíjemelést is bejelentett a kormány.
Márciusban jelent meg a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. Az intézkedésre azért van szükség, mert a 2025-ös pedagógus-átlagbér nem érte el a diplomás átlagbér 80 százalékát, ezért a kormány az EFOP Plusz program keretében vállalt kötelezettségei alapján bérarány-korrekciót hajt végre.
A rendelet kimondja: „a 2025. évi végleges statisztikai adatok alapján a 2025. évi tanárbéremelés utolsó lépéseként egyösszegű kifizetés biztosítására kerül sor”.
Ennek értelmében minden teljes munkaidőben dolgozó pedagógus – függetlenül attól, hogy melyik köznevelési intézményben dolgozik – egyszeri, bruttó 152 400 forintos kiegészítésben részesül, melyet április 10-ig utalnak el.
Maruzsa Zoltán indoklása szerint azért ekkor kapják meg ezt az összeget a tanárok, mert a KSH februárban tette közzé, hogy mennyi volt 2025-ben a diplomás átlagbér.
Évek óta fontos cél a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésének rendezése, ennek kapcsán a PDSZ még a választások előtt elindította a sztrájktárgyalást a kormánnyal. Hiába kerülne a központi költségvetés csupán három ezrelékébe a nevelést és oktatást segítők béremelése, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arról számolt be a Maruzsa Zoltánnal folytatott tárgyalás után, hogy az államtitkárság egyelőre nem tud forrást biztosítani rá.
Anyagilag hasonlóan méltatlan helyzetben vannak a kulturális szférában dolgozók is, akik az elmúlt hónapokban többször is utcára vonultak.
A felsőoktatásban is lesz egy kis pénzosztás. Hankó Balázs március elején jelentette be, hogy az idei tavaszi félévtől legalább 50 százalékkal emelkednek a tanulmányi ösztöndíjak, ezt követően pedig a kormány hivatalos Facebook-oldalán közölte, hogy az ösztöndíjemelés két lépésben történik majd meg.
A tájékoztatás szerint az elmúlt évek forrásbővülése biztosítja az emelés fedezetét. Összességében a korábbi szinthez képest átlagosan mintegy 84 százalékos növekedés valósulhat meg, de lesznek olyan intézmények is, ahol már a tavaszi félévben megduplázódik az ösztöndíj összege. Az egyetemek a kötelező minimumon felül további támogatást is adhatnak, amelyet tanulmányi, sport-, kutatási vagy egyéb teljesítményhez köthetnek.
A mostani tavaszi félévben emelkednek az ösztöndíjak többek között az ELTE-n, az Óbudai Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is.
Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
