Egyszeri, bruttó 152 400 forintos kiegészítést kapnak a pedagógusok áprilisig, miután a tavalyi bérek nem érték el a diplomás átlag 80 százalékát. Közben a felsőoktatásban jelentős ösztöndíjemelést is bejelentett a kormány.
Márciusban jelent meg a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. Az intézkedésre azért van szükség, mert a 2025-ös pedagógus-átlagbér nem érte el a diplomás átlagbér 80 százalékát, ezért a kormány az EFOP Plusz program keretében vállalt kötelezettségei alapján bérarány-korrekciót hajt végre.
A rendelet kimondja: „a 2025. évi végleges statisztikai adatok alapján a 2025. évi tanárbéremelés utolsó lépéseként egyösszegű kifizetés biztosítására kerül sor”.
Ennek értelmében minden teljes munkaidőben dolgozó pedagógus – függetlenül attól, hogy melyik köznevelési intézményben dolgozik – egyszeri, bruttó 152 400 forintos kiegészítésben részesül, melyet április 10-ig utalnak el.
Maruzsa Zoltán indoklása szerint azért ekkor kapják meg ezt az összeget a tanárok, mert a KSH februárban tette közzé, hogy mennyi volt 2025-ben a diplomás átlagbér.
Évek óta fontos cél a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésének rendezése, ennek kapcsán a PDSZ még a választások előtt elindította a sztrájktárgyalást a kormánnyal. Hiába kerülne a központi költségvetés csupán három ezrelékébe a nevelést és oktatást segítők béremelése, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arról számolt be a Maruzsa Zoltánnal folytatott tárgyalás után, hogy az államtitkárság egyelőre nem tud forrást biztosítani rá.
Anyagilag hasonlóan méltatlan helyzetben vannak a kulturális szférában dolgozók is, akik az elmúlt hónapokban többször is utcára vonultak.
A felsőoktatásban is lesz egy kis pénzosztás. Hankó Balázs március elején jelentette be, hogy az idei tavaszi félévtől legalább 50 százalékkal emelkednek a tanulmányi ösztöndíjak, ezt követően pedig a kormány hivatalos Facebook-oldalán közölte, hogy az ösztöndíjemelés két lépésben történik majd meg.
A tájékoztatás szerint az elmúlt évek forrásbővülése biztosítja az emelés fedezetét. Összességében a korábbi szinthez képest átlagosan mintegy 84 százalékos növekedés valósulhat meg, de lesznek olyan intézmények is, ahol már a tavaszi félévben megduplázódik az ösztöndíj összege. Az egyetemek a kötelező minimumon felül további támogatást is adhatnak, amelyet tanulmányi, sport-, kutatási vagy egyéb teljesítményhez köthetnek.
A mostani tavaszi félévben emelkednek az ösztöndíjak többek között az ELTE-n, az Óbudai Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is.
Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
