Miközben Magyarországon a családokra hárul az iskolakezdés költségeinek nagy része, számos országban jóval szélesebb körű támogatásokkal könnyítik meg a tanévindítást.
Magyarországon az iskolakezdés előtt a családokat főként a korábban kifizetett családi pótlék és kisebb helyi támogatások segítik, ami gyakran nem fedezi a több tízezer forintos kiadásokat. A tanszerek, ruhák és egyéb felszerelések beszerzése jelentős anyagi terhet jelent, nem is beszélve arról, ha több gyerek is van a családban.
Más országokban a családi pótlékon túl más, szélesebb körű támogatási formák is léteznek. Ausztriában például egyszeri pénzbeli támogatást kapnak a családok, Lengyelországban minden diáknak jár támogatás, Szlovákiában pedig ingyenes étkezést is biztosítanak sok tanulónak.
Szombaton megjelent a Működő és emberséges Magyarország című Tisza-program. Bódis Kriszta, a párt társadalompolitikai szakértője beszámolt a „100% családprogram” részleteiről, amelynek része többek között az iskolakezdési támogatás a rászorulók részére, valamint a GYES és a GYED összegének megduplázása.
Nemcsak pénzzel segítenek: több helyen az iskolák biztosítják a tanszereket. Svédországban például füzeteket és munkafüzeteket is adnak, az Egyesült Királyság egyes részein írószereket is, Dániában pedig 4számos helyen az önkormányzatok látják el a diákokat alapfelszereléssel.
Az Egyesült Államokban adómentes napokkal csökkentik a költségeket, ilyenkor tanszereket, ruhákat és akár számítógépeket is olcsóbban lehet megvenni. Kanadában pedig adó-visszatérítést lehet igényelni az iskolai eszközök után.
Ha jobban érdekel a téma, az iskolakezdésről bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
A kormány számos különböző módon tudná támogatni a családokat, nem csupán azzal, hogy a családi pótlék mellé valamekkora összegű beiskolázási támogatást ad. Utánanéztünk, szerte a világban hogyan segítik az iskolakezdés előtt álló családokat.
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Balatoni Katalin szerint az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása nem lenne jó megoldás, több településen ugyanis nincs meg az intézmények működtetéséhez szükséges szakmai háttér.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
