Itthon többnyire csak az előrehozott családi pótlék segít, miközben más országokban az iskolakezdéshez számos, érdemi támogatás is rendelkezésre áll

Miközben Magyarországon a családokra hárul az iskolakezdés költségeinek nagy része, számos országban jóval szélesebb körű támogatásokkal könnyítik meg a tanévindítást.

Magyarországon az iskolakezdés előtt a családokat főként a korábban kifizetett családi pótlék és kisebb helyi támogatások segítik, ami gyakran nem fedezi a több tízezer forintos kiadásokat. A tanszerek, ruhák és egyéb felszerelések beszerzése jelentős anyagi terhet jelent, nem is beszélve arról, ha több gyerek is van a családban.

Más országokban a családi pótlékon túl más, szélesebb körű támogatási formák is léteznek. Ausztriában például egyszeri pénzbeli támogatást kapnak a családok, Lengyelországban minden diáknak jár támogatás, Szlovákiában pedig ingyenes étkezést is biztosítanak sok tanulónak.

Nemcsak pénzzel segítenek: több helyen az iskolák biztosítják a tanszereket. Svédországban például füzeteket és munkafüzeteket is adnak, az Egyesült Királyság egyes részein írószereket is, Dániában pedig 4számos helyen az önkormányzatok látják el a diákokat alapfelszereléssel.

Az Egyesült Államokban adómentes napokkal csökkentik a költségeket, ilyenkor tanszereket, ruhákat és akár számítógépeket is olcsóbban lehet megvenni. Kanadában pedig adó-visszatérítést lehet igényelni az iskolai eszközök után.

Ha jobban érdekel a téma, az iskolakezdésről bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.