Általános iskolai beiratkozás: kell-e szólni az iskolának, ha a gyerek plusz egy évet marad az óvodában?

Ezt érdemes tudni, ha elfogadták az iskolai halasztást.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján az adott évben tanköteles korba lépő gyerekeket a szülő április 1-je és április 30-a között – előre meghatározott időpontban – köteles beíratnia a lakóhelye szerinti illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.

2026-ban az általános iskolai beiratkozás időpontja április 23. (csütörtök) és 24. (péntek) lesz.  

A szülő a gyerek 6. életévének betöltése évében kérheti a plusz egy év óvodát (iskolahalasztást) az Oktatási Hivatalnál, amennyiben a gyerek augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, de érése még indokolja a további óvodai nevelést.

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Ennek kapcsán több szülőben is felmerülhet a kérdés, hogy ha megkapták a halasztást, akkor ennek ellenére be kell-e íratnia a gyereket az általános iskolába, vagy külön jelezni kell az intézménynek a döntést?

A válasz: nem szükséges. Abban az esetben, ha az Oktatási Hivatal jóváhagyta a kérelmet, és felmentette a gyereket az iskolai tankötelezettség alól, akkor a szülőknek csak jövőre kell beíratnia őt az iskolába.

A jogszabályok a beiratkozási kötelezettséget csak a tanköteles gyerekekre írják elő. Olyan paragrafus nincs, amely meghatározná, hogy a szülőnek külön jelentenie kell az iskolának, ha halasztást kapott.

Ugyanakkor a gyakorlatban érdemes jelezni az iskolának, hogy a halasztás megtörtént, és elküldeni az engedélyt tartalmazó dokumentumot. Szülői tapasztalatok szerint egyes iskolák telefonon kérik a tájékoztatást, máshol e-mailben várják a dokumentumot, míg más intézményekben egyáltalán nem kérnek külön jelzést.

Nahalka István: „Ha a gyereket külön föl kell készíteni a középiskolai felvételire, akkor az nem egy jó rendszer”

Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.

 

 

Hozzászólások

Gáspár mindössze 15 éves, mégis a világ egyik legrangosabb AI-konferenciáján mutathatja be saját kutatását

Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Havi legalább félmilliós fizetésért nyílt pályázaton keresi a minisztérium azokat a vezetőket, akik levezénylik a kekvák megszüntetését

Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.