Ezt érdemes tudni, ha elfogadták az iskolai halasztást.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján az adott évben tanköteles korba lépő gyerekeket a szülő április 1-je és április 30-a között – előre meghatározott időpontban – köteles beíratnia a lakóhelye szerinti illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.
2026-ban az általános iskolai beiratkozás időpontja április 23. (csütörtök) és 24. (péntek) lesz.
A szülő a gyerek 6. életévének betöltése évében kérheti a plusz egy év óvodát (iskolahalasztást) az Oktatási Hivatalnál, amennyiben a gyerek augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, de érése még indokolja a további óvodai nevelést.
Ennek kapcsán több szülőben is felmerülhet a kérdés, hogy ha megkapták a halasztást, akkor ennek ellenére be kell-e íratnia a gyereket az általános iskolába, vagy külön jelezni kell az intézménynek a döntést?
A válasz: nem szükséges. Abban az esetben, ha az Oktatási Hivatal jóváhagyta a kérelmet, és felmentette a gyereket az iskolai tankötelezettség alól, akkor a szülőknek csak jövőre kell beíratnia őt az iskolába.
A jogszabályok a beiratkozási kötelezettséget csak a tanköteles gyerekekre írják elő. Olyan paragrafus nincs, amely meghatározná, hogy a szülőnek külön jelentenie kell az iskolának, ha halasztást kapott.
Ugyanakkor a gyakorlatban érdemes jelezni az iskolának, hogy a halasztás megtörtént, és elküldeni az engedélyt tartalmazó dokumentumot. Szülői tapasztalatok szerint egyes iskolák telefonon kérik a tájékoztatást, máshol e-mailben várják a dokumentumot, míg más intézményekben egyáltalán nem kérnek külön jelzést.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
