Általános iskolai beiratkozás: kell-e szólni az iskolának, ha a gyerek plusz egy évet marad az óvodában?

Ezt érdemes tudni, ha elfogadták az iskolai halasztást.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján az adott évben tanköteles korba lépő gyerekeket a szülő április 1-je és április 30-a között – előre meghatározott időpontban – köteles beíratnia a lakóhelye szerinti illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.

2026-ban az általános iskolai beiratkozás időpontja április 23. (csütörtök) és 24. (péntek) lesz.  

A szülő a gyerek 6. életévének betöltése évében kérheti a plusz egy év óvodát (iskolahalasztást) az Oktatási Hivatalnál, amennyiben a gyerek augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, de érése még indokolja a további óvodai nevelést.

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Ennek kapcsán több szülőben is felmerülhet a kérdés, hogy ha megkapták a halasztást, akkor ennek ellenére be kell-e íratnia a gyereket az általános iskolába, vagy külön jelezni kell az intézménynek a döntést?

A válasz: nem szükséges. Abban az esetben, ha az Oktatási Hivatal jóváhagyta a kérelmet, és felmentette a gyereket az iskolai tankötelezettség alól, akkor a szülőknek csak jövőre kell beíratnia őt az iskolába.

A jogszabályok a beiratkozási kötelezettséget csak a tanköteles gyerekekre írják elő. Olyan paragrafus nincs, amely meghatározná, hogy a szülőnek külön jelentenie kell az iskolának, ha halasztást kapott.

Ugyanakkor a gyakorlatban érdemes jelezni az iskolának, hogy a halasztás megtörtént, és elküldeni az engedélyt tartalmazó dokumentumot. Szülői tapasztalatok szerint egyes iskolák telefonon kérik a tájékoztatást, máshol e-mailben várják a dokumentumot, míg más intézményekben egyáltalán nem kérnek külön jelzést.

Nahalka István: „Ha a gyereket külön föl kell készíteni a középiskolai felvételire, akkor az nem egy jó rendszer”

Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.

 

 

Hozzászólások

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.