Balatoni Katalin: Drasztikusan csökkenteni kell a frontális oktatást

Balatoni Katalin szerint inkább élményalapú tanulásra, izgalmas feladatokra kellene cserélni a frontális oktatást.

Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos a Facebook-oldalára feltöltött videójában arról beszélt, hogy a mai gyerekek figyelme és koncentrációja sokkal kevésbé célzott, mint a korábbi generációké.

„Azt a frontális oktatást kell lecserélni, amiben még mi is szocializálódtunk, hogy ülünk és hallgatjuk a tanárt” – kezdte Balatoni. „De, ha játékok vannak, ha projektek vannak, hogyha fel lehet dolgozni a témákat, hogyha kézzelfoghatóvá tesszük, akkor működik” – tette hozzá.

Úgy véli, a frontális oktatás drasztikus csökkentésére van szükség, és helyette projektekre, élményalapú tanulásra, izgalmas feladatokra, és igazi tudásvágy motivációkra.

A gyerekek képtelenek 45 percen át ülni és figyelni

Korábban az Eduline is beszámolt a Magyar Tudományos Akadémia és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Tanulási Környezet Kutatócsoportjának kutatásáról. 2021 és 2025 között 46 iskola 50 osztályát vizsgálták.

Mint kiderült, hogy a tanítók sok esetben szívesen alkalmaztak fejlesztő módszereket, de ezeket inkább délután, szünetekben vagy játékidőben használták. Ennek pedig az az oka, hogy a legtöbben nem merték bevinni ezeket a módszereket az órákra, aminek a legfőbb oka az a nyomás, amit az oktatásirányítás, sőt a szülők és a kollégák irányából érkezik.

A szakemberek szerint „A gyerekek ugyanis képtelenek úgy tanulni, ahogy a magyar iskola megköveteli, 45 percen át ülve és figyelve. Nyolcéves korukig utánzással, kérdésekkel, kipróbálással és játékkal tanulnak igazán.” Az innovatív módszerek hatása azonban csak akkor érvényesül, ha a tanórák részévé válnak.

"A gyerekek képtelenek 45 percen át ülni és figyelni”

Már több pedagógus használ innovatív módszereket az elsősök fejlesztésére, ezek azonban szinte teljesen kiszorulnak a tanórákról. Egy friss kutatás arra is rávilágított, hogy éppen azok a tanítók kerülnek mentálisan nehezebb helyzetbe, akik bátran újítanak – mert az elvárásrendszerrel mennek szembe.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.