Balatoni Katalin szerint inkább élményalapú tanulásra, izgalmas feladatokra kellene cserélni a frontális oktatást.
Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos a Facebook-oldalára feltöltött videójában arról beszélt, hogy a mai gyerekek figyelme és koncentrációja sokkal kevésbé célzott, mint a korábbi generációké.
„Azt a frontális oktatást kell lecserélni, amiben még mi is szocializálódtunk, hogy ülünk és hallgatjuk a tanárt” – kezdte Balatoni. „De, ha játékok vannak, ha projektek vannak, hogyha fel lehet dolgozni a témákat, hogyha kézzelfoghatóvá tesszük, akkor működik” – tette hozzá.
Úgy véli, a frontális oktatás drasztikus csökkentésére van szükség, és helyette projektekre, élményalapú tanulásra, izgalmas feladatokra, és igazi tudásvágy motivációkra.
Korábban az Eduline is beszámolt a Magyar Tudományos Akadémia és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Tanulási Környezet Kutatócsoportjának kutatásáról. 2021 és 2025 között 46 iskola 50 osztályát vizsgálták.
Mint kiderült, hogy a tanítók sok esetben szívesen alkalmaztak fejlesztő módszereket, de ezeket inkább délután, szünetekben vagy játékidőben használták. Ennek pedig az az oka, hogy a legtöbben nem merték bevinni ezeket a módszereket az órákra, aminek a legfőbb oka az a nyomás, amit az oktatásirányítás, sőt a szülők és a kollégák irányából érkezik.
A szakemberek szerint „A gyerekek ugyanis képtelenek úgy tanulni, ahogy a magyar iskola megköveteli, 45 percen át ülve és figyelve. Nyolcéves korukig utánzással, kérdésekkel, kipróbálással és játékkal tanulnak igazán.” Az innovatív módszerek hatása azonban csak akkor érvényesül, ha a tanórák részévé válnak.
Már több pedagógus használ innovatív módszereket az elsősök fejlesztésére, ezek azonban szinte teljesen kiszorulnak a tanórákról. Egy friss kutatás arra is rávilágított, hogy éppen azok a tanítók kerülnek mentálisan nehezebb helyzetbe, akik bátran újítanak – mert az elvárásrendszerrel mennek szembe.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
