Balatoni Katalin: Már nem elég, hogy úgy csinálunk, mintha lenne nálunk ötperces torna

Balatoni Katalin a hétvégén arról beszélt, hogy ma már nem elég az 5 perces torna. Mint mondta, látják a magyar társadalom egészségi állapotát, és azt, hogy minden negyedik gyerek elhízott. Szerinte komoly munkát kell tenni a mozgásfejlesztésbe is.

A pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos a Facebook-oldalára feltöltött videóban beszélt arról, hogy a mindennapos mozgás már óvodás korban megalapozza a gyerekek egészségét, fittségi állapotát és lelki egyensúlyát. Szerinte fontos ezt is újragondolni.

„Ott van például a mindennapos mozgás kérdése. Mi pontosan látjuk az iskolai Netfit eredményeket. Látjuk a magyar társadalomnak az egészségügyi állapotát. Látjuk azt a folyamatot, hogy már nem csak arról beszélünk, hogy a kognitív képességek fejlődése visszamarad, mert nincsen megfelelő nagy mozgás a gyerekek életében, hanem azt látjuk, hogy milyen társadalmi hatások vannak, hogy minden negyedik gyerek elhízott, túlsúlyos, hogy középiskolában a fittségi állapotuk az rohamosan romlik, egyébként főleg a lányoknál még rosszabb a helyzet” – mondta Balatoni.

Ezután kijelentette, hogy a mai gyerekeknek nem öt perc térdhajlításra, karkörzésre és tizenkét guggolásra van szüksége, mint ötperces tornára harminc évvel ezelőtt, hanem nagyon komoly és tudatos fejlesztésre a mozgás területén.

„Ma már nem elég az, hogy úgy csinálunk, mintha lenne nálunk ötperces torna, hanem komoly, tudatos munkát kell tenni a mozgásfejlesztésbe is” – mondta Balatoni Katalin.

Élesen eltérően értékelik a Netfit eredményeit a kormányzati szereplők

Január végén az Eduline is megírta, hogy míg Révész Máriusz szerint a Netfit-adatok riasztó képet festenek a diákok egészségi állapotáról, addig Pintér Sándor úgy látja, hogy egyre több tanuló éri el az egészségesnek tekintett szintet.

Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős államtitkár korábban úgy fogalmazott, a vándortáborokra „soha nem volt akkora szükség, mint ma”, mivel a gyerekek egészségi állapota az elmúlt 10-20 évben jelentősen romlott. Az iskolai Netfit-mérések alapján a helyzet drámai: minden negyedik gyerek elhízott, és országos szinten is kedvezőtlen képet mutat a tanulók fizikai állapota.

Ezzel szemben nem sokkal korábban Pintér Sándor belügyminiszter a Diákolimpia díjátadóján arról beszélt, hogy a Netfit mérési rendszer adatai szerint mind a lányok, mind a fiúk körében növekszik azoknak a diákoknak az aránya, akik elérik az orvosilag meghatározott ideális egészségi szintet.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.