Balatoni Katalin a hétvégén arról beszélt, hogy ma már nem elég az 5 perces torna. Mint mondta, látják a magyar társadalom egészségi állapotát, és azt, hogy minden negyedik gyerek elhízott. Szerinte komoly munkát kell tenni a mozgásfejlesztésbe is.
A pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos a Facebook-oldalára feltöltött videóban beszélt arról, hogy a mindennapos mozgás már óvodás korban megalapozza a gyerekek egészségét, fittségi állapotát és lelki egyensúlyát. Szerinte fontos ezt is újragondolni.
„Ott van például a mindennapos mozgás kérdése. Mi pontosan látjuk az iskolai Netfit eredményeket. Látjuk a magyar társadalomnak az egészségügyi állapotát. Látjuk azt a folyamatot, hogy már nem csak arról beszélünk, hogy a kognitív képességek fejlődése visszamarad, mert nincsen megfelelő nagy mozgás a gyerekek életében, hanem azt látjuk, hogy milyen társadalmi hatások vannak, hogy minden negyedik gyerek elhízott, túlsúlyos, hogy középiskolában a fittségi állapotuk az rohamosan romlik, egyébként főleg a lányoknál még rosszabb a helyzet” – mondta Balatoni.
Ezután kijelentette, hogy a mai gyerekeknek nem öt perc térdhajlításra, karkörzésre és tizenkét guggolásra van szüksége, mint ötperces tornára harminc évvel ezelőtt, hanem nagyon komoly és tudatos fejlesztésre a mozgás területén.
„Ma már nem elég az, hogy úgy csinálunk, mintha lenne nálunk ötperces torna, hanem komoly, tudatos munkát kell tenni a mozgásfejlesztésbe is” – mondta Balatoni Katalin.
Január végén az Eduline is megírta, hogy míg Révész Máriusz szerint a Netfit-adatok riasztó képet festenek a diákok egészségi állapotáról, addig Pintér Sándor úgy látja, hogy egyre több tanuló éri el az egészségesnek tekintett szintet.
Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős államtitkár korábban úgy fogalmazott, a vándortáborokra „soha nem volt akkora szükség, mint ma”, mivel a gyerekek egészségi állapota az elmúlt 10-20 évben jelentősen romlott. Az iskolai Netfit-mérések alapján a helyzet drámai: minden negyedik gyerek elhízott, és országos szinten is kedvezőtlen képet mutat a tanulók fizikai állapota.
Ezzel szemben nem sokkal korábban Pintér Sándor belügyminiszter a Diákolimpia díjátadóján arról beszélt, hogy a Netfit mérési rendszer adatai szerint mind a lányok, mind a fiúk körében növekszik azoknak a diákoknak az aránya, akik elérik az orvosilag meghatározott ideális egészségi szintet.
Egyre több diák éri el az egészséges szintet a Netfit adatai alapján – mondta Pintér Sándor a Diákolimpia 2024/2025 tanévi országos döntőin kiemelkedő sportszakmai eredményeket elért pedagógusok és intézmények részére rendezett díjátadón csütörtökön Budapesten.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
