Több szülő is felháborodott egy budapesti magánóvoda Mikulás-napi rendezvénye után, miután a meghívott Télapó egy kisgyerekkel folytatott párbeszéde szerintük átlépte a gyermekvédelem határait.
A HVG-hez eljutott egy tavaly decemberi felvétel, amelyet az óvoda szokásos beszámolóként küldött ki a szülőknek. A videó elején a Mikulás-ünnepségeken megszokott jelenetek voltak láthatók: a gyerekek várták a Télapót, aki ajándékot osztott, miközben az óvónők minden gyermekről mondtak néhány jellemző mondatot.
A problémás jelenet akkor következett, amikor az egyik kisfiú – a szülők szerint életkori sajátosságból fakadóan – rövid időre a nemi szervéhez nyúlt. Erre a Mikulás többször is reflektált: „Drága szívem, én is szoktam fogni a fütyimet, mert az nagyon jó” – mondta a felvétel szerint, miközben a saját nemi szervére mutatott.
Az óvónők minden gyerekről mondtak néhány jellemző mondatot, amit a Mikulás igyekezett beépíteni a párbeszédbe, a kisfiú esetében azt, hogy „Nagyon szeret hintázni.”
Amire a Mikulás így válaszolt: „Igen, hintázni én is szeretek, közben fogom a fütyimet. Hát, hogyha ilyen aranyos vagy, és sokáig fogod fogni a fütyidet, akkor kérlek, adok neked egy ajándékot.”
A rendelet rögzíti, hogy az óvodai nevelés céljai között szerepeljen a Magyarország Alaptörvényében meghatározott, a keresztény kultúrán alapuló értékrend megismerése is.
A szülők szerint ha nem hozza szóba, senki sem veszi észre
A szülők szerint a Mikulás megjegyzései éppen azt a helyzetet erősítették fel, amely egyébként néhány másodperc alatt magától megszűnt volna.
„Ha a Mikulás nem hozza szóba, senki sem figyelt volna fel arra, hogy a gyerek egy pillanatra a nemi szervéhez nyúlt” – fogalmazott az egyik érintett szülő.
Szerinte a visszatérő, szexualizált utalások nemhogy nem védték a gyereket, hanem éppen a megszégyenítés kockázatát növelték.
Az óvoda a hamis vádaskodás következményeire figyelmeztetett
A HVG információi szerint több szülő is jelezte kifogásait az óvodának. Elmondásuk alapján az intézmény eleinte azt az álláspontot képviselte, hogy nem történt semmi kifogásolható.
Később azonban a fenntartó hivatalos levelet küldött a szülőknek, amelyben azt kérték, hogy küldjék be a videót és annak leiratát, valamint jelöljék meg. A levélben arra is figyelmeztették őket, hogy a hamis vádaskodásnak jogi következményei lehetnek.
A Mikulást bevallása szerint jó szándék vezérelte
A férfi a HVG-nek megerősítette, hogy ő szerepel a videón, de tagadta, hogy helytelenül viselkedett volna. Írásos nyilatkozatában így fogalmazott:
„Egy kisfiú arcán öröm helyett szorongás ült, és félve, zavartan, a nemi szervét morzsolgatva jött hozzám. Engem is váratlanul ért ez a helyzet, amit humorral próbáltam feloldani, nehogy a gyermek szégyenként élje meg a történteket.”
A teljes válasz a hvg360-on olvasható el.
A rendőrség adatot gyűjt, de eljárás még nem indult
A Budapesti Rendőr-főkapitányság közlése szerint az óvoda január 5-én tett bejelentést. A rendőrség adatgyűjtést végzett, megtekintette a felvételt, de a rendelkezésre álló adatok alapján bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Eljárást nem indítottak, ugyanakkor értesítették a kerületi család- és gyermekjólléti központot.
A szülők szerint az ügy során egyre inkább az intézmény és a Mikulás került áldozati szerepbe. Úgy látják, hogy még ha a gyerek zavarban is volt, ez sem szakmailag, sem gyermekvédelmi szempontból nem elfogadható módja a helyzet kezelésének.
A konfliktus végül odáig fajult, hogy több család más intézménybe íratta át gyermekét. Voltak azonban olyan szülők is, akik az óvoda mellett álltak ki, és túlzónak tartották a felháborodást.
A legtöbb intézmény nincs tisztában azzal, hogy milyen jogi és gyermekjogi kérdéseket vet fel például egy, a Facebookra posztolt, erdőben sétálós vagy anyák napi felvétel. Az sem világos, hogy mekkora probléma óvónőként videóra venni a hisztiző gyereket, vagy kamaszként közös szelfit készíteni az öltözőben. Stáhly Katával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi szakértőjével és pszichológusával beszélgettünk.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
