Több szülő is felháborodott egy budapesti magánóvoda Mikulás-napi rendezvénye után, miután a meghívott Télapó egy kisgyerekkel folytatott párbeszéde szerintük átlépte a gyermekvédelem határait.
A HVG-hez eljutott egy tavaly decemberi felvétel, amelyet az óvoda szokásos beszámolóként küldött ki a szülőknek. A videó elején a Mikulás-ünnepségeken megszokott jelenetek voltak láthatók: a gyerekek várták a Télapót, aki ajándékot osztott, miközben az óvónők minden gyermekről mondtak néhány jellemző mondatot.
A problémás jelenet akkor következett, amikor az egyik kisfiú – a szülők szerint életkori sajátosságból fakadóan – rövid időre a nemi szervéhez nyúlt. Erre a Mikulás többször is reflektált: „Drága szívem, én is szoktam fogni a fütyimet, mert az nagyon jó” – mondta a felvétel szerint, miközben a saját nemi szervére mutatott.
Az óvónők minden gyerekről mondtak néhány jellemző mondatot, amit a Mikulás igyekezett beépíteni a párbeszédbe, a kisfiú esetében azt, hogy „Nagyon szeret hintázni.”
Amire a Mikulás így válaszolt: „Igen, hintázni én is szeretek, közben fogom a fütyimet. Hát, hogyha ilyen aranyos vagy, és sokáig fogod fogni a fütyidet, akkor kérlek, adok neked egy ajándékot.”
A rendelet rögzíti, hogy az óvodai nevelés céljai között szerepeljen a Magyarország Alaptörvényében meghatározott, a keresztény kultúrán alapuló értékrend megismerése is.
A szülők szerint ha nem hozza szóba, senki sem veszi észre
A szülők szerint a Mikulás megjegyzései éppen azt a helyzetet erősítették fel, amely egyébként néhány másodperc alatt magától megszűnt volna.
„Ha a Mikulás nem hozza szóba, senki sem figyelt volna fel arra, hogy a gyerek egy pillanatra a nemi szervéhez nyúlt” – fogalmazott az egyik érintett szülő.
Szerinte a visszatérő, szexualizált utalások nemhogy nem védték a gyereket, hanem éppen a megszégyenítés kockázatát növelték.
Az óvoda a hamis vádaskodás következményeire figyelmeztetett
A HVG információi szerint több szülő is jelezte kifogásait az óvodának. Elmondásuk alapján az intézmény eleinte azt az álláspontot képviselte, hogy nem történt semmi kifogásolható.
Később azonban a fenntartó hivatalos levelet küldött a szülőknek, amelyben azt kérték, hogy küldjék be a videót és annak leiratát, valamint jelöljék meg. A levélben arra is figyelmeztették őket, hogy a hamis vádaskodásnak jogi következményei lehetnek.
A Mikulást bevallása szerint jó szándék vezérelte
A férfi a HVG-nek megerősítette, hogy ő szerepel a videón, de tagadta, hogy helytelenül viselkedett volna. Írásos nyilatkozatában így fogalmazott:
„Egy kisfiú arcán öröm helyett szorongás ült, és félve, zavartan, a nemi szervét morzsolgatva jött hozzám. Engem is váratlanul ért ez a helyzet, amit humorral próbáltam feloldani, nehogy a gyermek szégyenként élje meg a történteket.”
A teljes válasz a hvg360-on olvasható el.
A rendőrség adatot gyűjt, de eljárás még nem indult
A Budapesti Rendőr-főkapitányság közlése szerint az óvoda január 5-én tett bejelentést. A rendőrség adatgyűjtést végzett, megtekintette a felvételt, de a rendelkezésre álló adatok alapján bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Eljárást nem indítottak, ugyanakkor értesítették a kerületi család- és gyermekjólléti központot.
A szülők szerint az ügy során egyre inkább az intézmény és a Mikulás került áldozati szerepbe. Úgy látják, hogy még ha a gyerek zavarban is volt, ez sem szakmailag, sem gyermekvédelmi szempontból nem elfogadható módja a helyzet kezelésének.
A konfliktus végül odáig fajult, hogy több család más intézménybe íratta át gyermekét. Voltak azonban olyan szülők is, akik az óvoda mellett álltak ki, és túlzónak tartották a felháborodást.
A legtöbb intézmény nincs tisztában azzal, hogy milyen jogi és gyermekjogi kérdéseket vet fel például egy, a Facebookra posztolt, erdőben sétálós vagy anyák napi felvétel. Az sem világos, hogy mekkora probléma óvónőként videóra venni a hisztiző gyereket, vagy kamaszként közös szelfit készíteni az öltözőben. Stáhly Katával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi szakértőjével és pszichológusával beszélgettünk.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
