Több szülő is felháborodott egy budapesti magánóvoda Mikulás-napi rendezvénye után, miután a meghívott Télapó egy kisgyerekkel folytatott párbeszéde szerintük átlépte a gyermekvédelem határait.
A HVG-hez eljutott egy tavaly decemberi felvétel, amelyet az óvoda szokásos beszámolóként küldött ki a szülőknek. A videó elején a Mikulás-ünnepségeken megszokott jelenetek voltak láthatók: a gyerekek várták a Télapót, aki ajándékot osztott, miközben az óvónők minden gyermekről mondtak néhány jellemző mondatot.
A problémás jelenet akkor következett, amikor az egyik kisfiú – a szülők szerint életkori sajátosságból fakadóan – rövid időre a nemi szervéhez nyúlt. Erre a Mikulás többször is reflektált: „Drága szívem, én is szoktam fogni a fütyimet, mert az nagyon jó” – mondta a felvétel szerint, miközben a saját nemi szervére mutatott.
Az óvónők minden gyerekről mondtak néhány jellemző mondatot, amit a Mikulás igyekezett beépíteni a párbeszédbe, a kisfiú esetében azt, hogy „Nagyon szeret hintázni.”
Amire a Mikulás így válaszolt: „Igen, hintázni én is szeretek, közben fogom a fütyimet. Hát, hogyha ilyen aranyos vagy, és sokáig fogod fogni a fütyidet, akkor kérlek, adok neked egy ajándékot.”
A rendelet rögzíti, hogy az óvodai nevelés céljai között szerepeljen a Magyarország Alaptörvényében meghatározott, a keresztény kultúrán alapuló értékrend megismerése is.
A szülők szerint ha nem hozza szóba, senki sem veszi észre
A szülők szerint a Mikulás megjegyzései éppen azt a helyzetet erősítették fel, amely egyébként néhány másodperc alatt magától megszűnt volna.
„Ha a Mikulás nem hozza szóba, senki sem figyelt volna fel arra, hogy a gyerek egy pillanatra a nemi szervéhez nyúlt” – fogalmazott az egyik érintett szülő.
Szerinte a visszatérő, szexualizált utalások nemhogy nem védték a gyereket, hanem éppen a megszégyenítés kockázatát növelték.
Az óvoda a hamis vádaskodás következményeire figyelmeztetett
A HVG információi szerint több szülő is jelezte kifogásait az óvodának. Elmondásuk alapján az intézmény eleinte azt az álláspontot képviselte, hogy nem történt semmi kifogásolható.
Később azonban a fenntartó hivatalos levelet küldött a szülőknek, amelyben azt kérték, hogy küldjék be a videót és annak leiratát, valamint jelöljék meg. A levélben arra is figyelmeztették őket, hogy a hamis vádaskodásnak jogi következményei lehetnek.
A Mikulást bevallása szerint jó szándék vezérelte
A férfi a HVG-nek megerősítette, hogy ő szerepel a videón, de tagadta, hogy helytelenül viselkedett volna. Írásos nyilatkozatában így fogalmazott:
„Egy kisfiú arcán öröm helyett szorongás ült, és félve, zavartan, a nemi szervét morzsolgatva jött hozzám. Engem is váratlanul ért ez a helyzet, amit humorral próbáltam feloldani, nehogy a gyermek szégyenként élje meg a történteket.”
A teljes válasz a hvg360-on olvasható el.
A rendőrség adatot gyűjt, de eljárás még nem indult
A Budapesti Rendőr-főkapitányság közlése szerint az óvoda január 5-én tett bejelentést. A rendőrség adatgyűjtést végzett, megtekintette a felvételt, de a rendelkezésre álló adatok alapján bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Eljárást nem indítottak, ugyanakkor értesítették a kerületi család- és gyermekjólléti központot.
A szülők szerint az ügy során egyre inkább az intézmény és a Mikulás került áldozati szerepbe. Úgy látják, hogy még ha a gyerek zavarban is volt, ez sem szakmailag, sem gyermekvédelmi szempontból nem elfogadható módja a helyzet kezelésének.
A konfliktus végül odáig fajult, hogy több család más intézménybe íratta át gyermekét. Voltak azonban olyan szülők is, akik az óvoda mellett álltak ki, és túlzónak tartották a felháborodást.
A legtöbb intézmény nincs tisztában azzal, hogy milyen jogi és gyermekjogi kérdéseket vet fel például egy, a Facebookra posztolt, erdőben sétálós vagy anyák napi felvétel. Az sem világos, hogy mekkora probléma óvónőként videóra venni a hisztiző gyereket, vagy kamaszként közös szelfit készíteni az öltözőben. Stáhly Katával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi szakértőjével és pszichológusával beszélgettünk.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
