Több szülő is felháborodott egy budapesti magánóvoda Mikulás-napi rendezvénye után, miután a meghívott Télapó egy kisgyerekkel folytatott párbeszéde szerintük átlépte a gyermekvédelem határait.
A HVG-hez eljutott egy tavaly decemberi felvétel, amelyet az óvoda szokásos beszámolóként küldött ki a szülőknek. A videó elején a Mikulás-ünnepségeken megszokott jelenetek voltak láthatók: a gyerekek várták a Télapót, aki ajándékot osztott, miközben az óvónők minden gyermekről mondtak néhány jellemző mondatot.
A problémás jelenet akkor következett, amikor az egyik kisfiú – a szülők szerint életkori sajátosságból fakadóan – rövid időre a nemi szervéhez nyúlt. Erre a Mikulás többször is reflektált: „Drága szívem, én is szoktam fogni a fütyimet, mert az nagyon jó” – mondta a felvétel szerint, miközben a saját nemi szervére mutatott.
Az óvónők minden gyerekről mondtak néhány jellemző mondatot, amit a Mikulás igyekezett beépíteni a párbeszédbe, a kisfiú esetében azt, hogy „Nagyon szeret hintázni.”
Amire a Mikulás így válaszolt: „Igen, hintázni én is szeretek, közben fogom a fütyimet. Hát, hogyha ilyen aranyos vagy, és sokáig fogod fogni a fütyidet, akkor kérlek, adok neked egy ajándékot.”
A rendelet rögzíti, hogy az óvodai nevelés céljai között szerepeljen a Magyarország Alaptörvényében meghatározott, a keresztény kultúrán alapuló értékrend megismerése is.
A szülők szerint ha nem hozza szóba, senki sem veszi észre
A szülők szerint a Mikulás megjegyzései éppen azt a helyzetet erősítették fel, amely egyébként néhány másodperc alatt magától megszűnt volna.
„Ha a Mikulás nem hozza szóba, senki sem figyelt volna fel arra, hogy a gyerek egy pillanatra a nemi szervéhez nyúlt” – fogalmazott az egyik érintett szülő.
Szerinte a visszatérő, szexualizált utalások nemhogy nem védték a gyereket, hanem éppen a megszégyenítés kockázatát növelték.
Az óvoda a hamis vádaskodás következményeire figyelmeztetett
A HVG információi szerint több szülő is jelezte kifogásait az óvodának. Elmondásuk alapján az intézmény eleinte azt az álláspontot képviselte, hogy nem történt semmi kifogásolható.
Később azonban a fenntartó hivatalos levelet küldött a szülőknek, amelyben azt kérték, hogy küldjék be a videót és annak leiratát, valamint jelöljék meg. A levélben arra is figyelmeztették őket, hogy a hamis vádaskodásnak jogi következményei lehetnek.
A Mikulást bevallása szerint jó szándék vezérelte
A férfi a HVG-nek megerősítette, hogy ő szerepel a videón, de tagadta, hogy helytelenül viselkedett volna. Írásos nyilatkozatában így fogalmazott:
„Egy kisfiú arcán öröm helyett szorongás ült, és félve, zavartan, a nemi szervét morzsolgatva jött hozzám. Engem is váratlanul ért ez a helyzet, amit humorral próbáltam feloldani, nehogy a gyermek szégyenként élje meg a történteket.”
A teljes válasz a hvg360-on olvasható el.
A rendőrség adatot gyűjt, de eljárás még nem indult
A Budapesti Rendőr-főkapitányság közlése szerint az óvoda január 5-én tett bejelentést. A rendőrség adatgyűjtést végzett, megtekintette a felvételt, de a rendelkezésre álló adatok alapján bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Eljárást nem indítottak, ugyanakkor értesítették a kerületi család- és gyermekjólléti központot.
A szülők szerint az ügy során egyre inkább az intézmény és a Mikulás került áldozati szerepbe. Úgy látják, hogy még ha a gyerek zavarban is volt, ez sem szakmailag, sem gyermekvédelmi szempontból nem elfogadható módja a helyzet kezelésének.
A konfliktus végül odáig fajult, hogy több család más intézménybe íratta át gyermekét. Voltak azonban olyan szülők is, akik az óvoda mellett álltak ki, és túlzónak tartották a felháborodást.
A legtöbb intézmény nincs tisztában azzal, hogy milyen jogi és gyermekjogi kérdéseket vet fel például egy, a Facebookra posztolt, erdőben sétálós vagy anyák napi felvétel. Az sem világos, hogy mekkora probléma óvónőként videóra venni a hisztiző gyereket, vagy kamaszként közös szelfit készíteni az öltözőben. Stáhly Katával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi szakértőjével és pszichológusával beszélgettünk.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
