Ajándékozás az iskolákban: öröm vagy anyagi teher?

Sok iskolában hagyomány, hogy a diákok decemberben megajándékozzák egymást. Míg egyes osztályokban jelképes összegből szervezik az ünneplést, máshol akár 5–6000 forintos ajándékokra is számítanak. A növekvő anyagi különbségek miatt azonban egyre több család számára okoz feszültséget az ünnepi készülődés, és vannak gyerekek, akik az anyagiak miatt mindezekből kimaradnak.

  • Székács Linda

Bevett szokás, hogy Mikulás vagy karácsony közeledtével a diákok az iskolában is ajándékot kapnak. Általános iskolás gyerekeknek általában osztálypénzből szervezi meg a szülői munkaközösség, hogy Télapó látogasson az osztályokba, aki aztán minden gyereknek ad egy mikuláscsomagot vagy szaloncukrot. A felsőbb évfolyamok és középiskolások esetében viszont gyakoribb, hogy a diákok húznak egymás között és annak a személynek vásárolnak ajándékot, akinek a neve a kihúzott cetlin szerepel.

Hogy mekkora értékben vásároljanak egymásnak, azt általában vagy közösen döntik el, vagy az osztályfőnök javasol egy összeget, ami az iskola típusától, a lakóhelytől és az intézménybe járó gyerekek családi helyzetétől is függhet.

,,2000 forint értékben ajándékoznak egymásnak a gyerekek Mikulásra. Évek óta így megy nálunk" - osztotta meg egy ötödikes diák édesanyja.

De vannak olyan iskolák is, ahol ennek a dupláját vagy akár tripláját, 5000-6000 forintot szánnak arra a tanulók (és a családjaik), hogy ajándékot vásároljanak egymásnak. Ennyiért már mozijegy, zokni, papucs, kulacs, tusfürdő vagy lányok esetében smink is kerülhet az ajándékba szánt csomagokba.

,,Alapvetően nehéz keretben maradni, hogy apróság, csoki, személyes is legyen benne. Ráadásul mindenki azt lesi, ki kitől kap és mit" - mondta egy tizenegyedikes lány édesanyja.

Hogy ne így legyen, vannak iskolák, ahol alternatív megoldásokat találtak ki az ajándékozásra. Egy ötödikes osztályban például húzás helyett közösen bowlingozni mennek, ahol melegszendvicset fogyasztanak majd a korábban befizetett összegből. Máshol megbeszélték, hogy csak kézzel készített ajándékokat adnak egymásnak, vagy ugyanannak az ajándéknak a különféle változatait.

Edzésen az edzőnk kitalálta a húzásoknál, hogy minden évben megadja az ajándékot; például kulacs, testpermet, bögre vagy mamusz. Ebben az a legjobb, hogy mindenki azt kap, amit ad, a kreativitáson múlik, hogy ki milyet. Így nagyjából egy árfekvésben, csalódásmentesen ajándékoznak.

 

Pixabay
Nem mindenkinek fér bele

Bármilyen típusú ajándékozásról is legyen szó, tucatnyian vannak azok a gyerekek, akiknek mindez inkább kellemetlenséget jelent, mint hangolódást az ünnepi időszakra.

Az Egyensúly Intézet napokban megjelent friss kutatása szerint a szűkös megéhetéshez szükséges jövedelem 2024-hez képest 250 ezerről 300 ezer forintra, az átlagos megélhetéshez szükséges összeg 400 ezerről 500 ezer forintra, míg a gondtalan élethez szükséges jövedelmi szint 600 ezerről 700 ezer forintra növekedett. A magyarok 45 százaléka, közel fele ugyanakkor átlagosan havi 300 ezer forintos bevételből kell, hogy gazdálkodjon, azaz csak a szűkös megélhetés kategóriájába tartoznak, vagy még az ahhoz szükséges kereteket sem tudják megteremteni.

"Emellett a magyarok közel fele (47 százalék) nem tud minden alapvető kiadást biztonsággal kezelni, legyen szó a fűtésről, a rendszeres húsfogyasztásról vagy egy nagyobb összegű váratlan kiadásról. Nagyjából 800 ezer ember súlyos anyagi nélkülözésben él, vagyis mindhárom alapvető megélhetési dimenzióban korlátozottak a lehetőségei" - szerepel a jelentésben.

Középiskolás és egyetemista önkénteseket keres a MikulásGyár

Számukra az ünnepek sem bőséges karácsonyi ebédekkel és vacsorákkal telnek, hanem épp az ellenkezőjével. A gyerekek például csak akkor jutnak elegendő ennivalóhoz, hogy a helyi önkormányzat vagy intézményi étkeztető azt a téli szünet ideje alatt is biztosítja, sokan pedig a szüleikkel együtt ételosztásokon sorakoznak.

Nekik még a saját családjukon belül is kevés jut ajándékvásárlásra - ha egyáltalán jut valamennyi. Iskolai ajándékozásokban sokan emiatt nem is vesznek részt.

,,Nálunk a szülők jelezték az osztályfőnök felé, kinek a gyereke van benne a Mikulás ajándékozásban. Ezek a gyerekek húztak csak nevet. Az összeghatár 2000 ft" - mondta el lapunknak egy szülő.

Ez azonban ahhoz vezethet, hogy a kimaradó gyerekek kellemetlenül érzik magukat, kiváltképp, ha az osztálytársaik az orruk előtt ajándékoznak.

Hogy ez ne történjen meg, van olyan pedagógus, akinek az osztályában évek óta egyáltalán nincs ajándékozás.

Egyre nyílik az olló, nem akarok senkit kellemetlen helyzetbe hozni

- magyarázza.

Helyette ő a tanulóival máshogy ünnepel; a téli szünet előtti napokban közösen teáznak, játszanak és beszélgetnek, miközben karácsonyi zenét hallgatnak.

Én sem tartom jónak ezt. Pont amiatt, hogy iszonyatosan nagy szakadék van a gyerekek anyagi háttere között. Ez ugyanolyan megterhelő lehet sokaknak, mint a szalagavató a lányos anyukák többségének anyagilag - értett egyet egy szülő.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.