Elbocsátották azt a nyírmeggyesi pedagógust, aki büntetésként alsóneműre vetkőztette a diákokat

A pedagógust már a rendőrség is kihallgatta.

Szeptember 20-án megszüntette a tankerület annak a 44 éves pedagógusnak a jogviszonyát, aki büntetésből a táblánál vetkőztette alsóneműre a diákokat – írja a Telex.

Az esettel kapcsolatban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság szeptember 19-én nyilvánosságra hozta a kiskorú veszélyeztetése bűntett megalapozott gyanúját. Ahogyan korábban már az Eduline is beszámolt róla: több szülő is azzal kereste meg az ATV-t, hogy egy nyírmeggyesi tanító fehérneműre vetkőztette azokat a gyerekeket, akik szerinte rosszul viselkedtek az iskolában.

Mint kiderült, se a Köznevelési Államtitkárságot, se a Klebelsberg Központot sem értesítette a tankerület az esetről.

A Telex megkeresésére a Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya levelükben kijelentették, hogy az illetékes államtitkárság elítéli a történteket és

„az esetlegesen szükséges fegyelmezés sem indokolhatja a gyermek megalázását és nem magyarázhatja az osztálytársak előtt történő levetkőztetés módszerét.”

Válaszukban azt is közölték, hogy az ügyben a tankerületi igazgató a rendőrség jelzése alapján augusztus 15-én belső vizsgálatot rendelt el. Ezt követően augusztus 21-én rendkívüli szülői értekezletet tartottak, majd augusztus 28-án - a rendőrségi eljárással párhuzamosan - fegyelmi eljárást indítottak a tanító ellen. Az érintett pedagógust már a rendőrség is kihallgatta, aki panasszal élt a kihallgatás ellen.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.