Egyes információk szerint az áprilisi választások eredményétől függetlenül meg vannak számlálva a tankerületi központok napjai: ha a Tisza Párt alakít kormányt, akkor azért, ha pedig marad a jelenlegi hatalom, akkor önkormányzati reform ürügyén számolnák fel a jelenlegi rendszert.
Mint a Jelen írja, a Tisza Párt több alkalommal kifejtette, hogy átalakítanák a jelenlegi közigazgatási rendszert: igazságosabbá tennék a szolidaritási hozzájárulást, és visszaadnák az önkormányzatoktól elvett jogköröket. A települések nagysága szerint differenciáltan határoznák meg a kötelezően ellátott feladatok és közszolgáltatások szakmai és minőségi követelményeit. Ennek része az önkormányzati feladatellátás visszaállítása az alap- és középfokú oktatásban. Azokon a településeken, ahol erre nincs lehetőség vagy szándék, társulásos feladatellátást írnának elő. Ebben a modellben a tankerületi központokra és a Klebelsberg Központra nem lenne szükség.
A lap hozzáteszi, hogy amióta az állam átvette az önkormányzatoktól az oktatási intézmények fenntartását, több mutató romlott. Dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere azt mondta: amíg az oktatás önkormányzati feladat volt, a kerületi tanulók jól teljesítettek a PISA-teszteken, míg az állami irányítás alatt a mérések több mint felében a budapesti átlag alá kerültek. A cikk megjegyzi, hogy a kormány korábbi érve, miszerint az államosítás csökkenti az egyenlőtlenségeket, nem történt meg.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Jelenben megjelent írásában adatokat közöl a szegregáció növekedéséről. Eszerint 2010 és 2025 között a hátrányos helyzetű tanulók esetében a szegregációs index 27,2-ről 40,7-re, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknál pedig 29,2-ről 37,5-re emelkedett – ez azt jelenti, hogy tízből körülbelül négy halmozottan hátrányos helyzetű tanuló szegregált intézményben tanul.
Navracsics szerint „finomítani” kell a rendszert
A lap emlékeztet arra is, hogy Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a választások utáni időszakra önkormányzati reformot helyezett kilátásba. A miniszter szerint a rendszer „finomítására” van szükség. A lap szerint a reform bejelentésének időzítése nem véletlen: az önkormányzatok pénzügyi helyzete romlott, a polgármesterekre pedig a helyiek haragja zúdul az államosított közszolgáltatások elégtelensége miatt. Orbán Viktor kormányzati fórumot tartott kormánypárti polgármesterek és önkormányzati vezetők számára, ahol hangsúlyozta a helyi szereplők mozgósítási szerepét, és megerősítette az önkormányzati reform ígéretét.
A lap kitér arra is, hogy felmerült a megyei jogú városok státuszának módosítása. A Népszava értesülései szerint Szita Károly kaposvári polgármester kezdeményezte, hogy ezek a városok törvényhatósági jogkört kapjanak, ami megadná a lehetőséget, hogy „az ellátott feladatok jelentősebben finanszírozva legyenek”. A cikk felidézi a történelmi törvényhatósági rendszer működését, és megjegyzi, hogy a jelenlegi kormányhivatalokat már most főispánok vezetik.
Ez okozhatja a tankerületek belső bizonytalanságát is
Egyes hírek szerint a jövőben a kormányhivatalokhoz tartozó járási központokhoz sorolnák nemcsak az általános és középiskolákat, hanem a jelenleg még önkormányzati fenntartásban lévő óvodákat is, ami lényegében a tankerületek felszámolásával járna. Ide kerülnének a szakképzési centrumok is.
A lap felveti, hogy a kormány ezzel akarhat választ adni a jelenlegi demográfiai problémára: 2027 környékére az óvodákat, 2030-ra az alsó tagozatokat fogja megrázni a gyerekek számának drasztikus csökkenése. A 2000-es évek eleje óta a közoktatási rendszerünkben az évfolyamok átlagban 110 ezer főre vannak kalibrálva. Mi fog történni, amikor a 77 ezer 500 fős évfolyam jelenik meg az általános iskolákban? Lényegében elkerülhetetlen a kisiskolák és az óvodák működésének újragondolása.
A közigazgatási tárca a kérdésre, hogy hogy állnak az önkormányzati reformmal, és milyen terveik vannak, azt választolta, hogy jelenleg az önkormányzati szövetségek véleményének begyűjtése zajlik. Ezeket és a reformhoz kapcsolódó más szakmai egyeztetések tartalmát márciusra összegzik, és mindezek ismeretében kezdődhet meg a rendszer átalakítására vonatkozó terv kialakítása.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
