Még az év vége előtt a kormány rendezte a tankerületi központok millárdos tartozását

Jelentősen megugrott a tankerületi központok tartozásállománya 2025 őszén: míg októberben valamivel több mint 700 millió forintnyi adósságuk volt, novemberre ez az összeg már megközelítette a 2,4 milliárd forintot, de 2025-öt mégis adósság nélkül zárták.

A Népszava cikkéből kiderült, hogy a központi költségvetési szervek 2025 novemberi tartozásait összesítő kimutatásban összesen 30 tankerületi központ szerepelt, míg egy hónappal korábban még csak 19.

A legnagyobb adósságot a Dél-Pesti Tankerületi Központ halmozta fel, amelynek tartozása októberről novemberre 115 millió forintról 411 millió forintra nőtt. A Közép-Budai Tankerületi Központ szintén jelentős növekedést produkált: míg októberben nem szerepelt a tartozással rendelkezők listáján, novemberre már 325 millió forintos adósságot mutatott ki. Hasonló tendencia volt megfigyelhető a Dunakeszi Tankerületi Központnál is, ahol egyetlen hónap alatt 73 millió forintról 249 millió forintra emelkedett a tartozásállomány.

Az adatok szerint a tankerületi központok összes tartozása nemcsak az előző hónaphoz képest ugrott meg, hanem jóval meghaladta az egy évvel korábbi szintet is: 2024 novemberében még valamivel több mint 1 milliárd forint volt az összesített adósság. Különösen látványos a lejárt tartozások növekedése, amely két hónap alatt a négyszeresére emelkedett.

A Klebelsberg Központ a lap megkeresésére azt közölte, hogy a november végén kimutatott 2,4 milliárd forintos tartozásállomány döntő része közüzemi díjakból állt, ugyanakkor a 60 napon túli lejárt tartozások összege mindössze 212 millió forint volt. Tájékoztatásuk szerint az adósságok felhalmozódásának technikai oka volt, és a tartozásokat decemberben teljes egészében rendezték, így a tankerületi központok állításuk szerint adósság nélkül zárták a 2025-ös évet.

Arra a kérdésre, hogy miként sikerült rövid idő alatt rendezni a több milliárd forintos tartozást, a Klebelsberg Központ később azt válaszolta: az Orbán-kormány ezúttal is két részletben biztosított rendkívüli rezsitámogatást a tankerületi központok számára. Hasonló kormányzati beavatkozásra 2024-ben és 2023-ban is szükség volt a tankerületek működésének finanszírozásához.

Frissítés 01.09.

Cikkünk megjelenése után a Klebelsberg Központ a következőket írta:

Nem igaz, hogy a közüzemi díjak kifizetésével probléma lett volna az iskolákat fenntartó tankerületeknél. Ezzel szemben az igazság az, hogy a tankerületi központok tartozásállomány nélkül zárták az évet, a közüzemi díjak kifizetése december hónapban rendben megtörtént.

A közüzemi díjakhoz biztosított rezsitámogatás második részletének kifizetése - minden más ágazathoz hasonlóan - minden évben utólagosan november, december hónapban, tervezetten történik az intézmények részére. A tankerületek részére a valós fogyasztás után biztosított ez az összeg, és nem előzetes becslések alapján.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.