Jelentősen megugrott a tankerületi központok tartozásállománya 2025 őszén: míg októberben valamivel több mint 700 millió forintnyi adósságuk volt, novemberre ez az összeg már megközelítette a 2,4 milliárd forintot, de 2025-öt mégis adósság nélkül zárták.
A Népszava cikkéből kiderült, hogy a központi költségvetési szervek 2025 novemberi tartozásait összesítő kimutatásban összesen 30 tankerületi központ szerepelt, míg egy hónappal korábban még csak 19.
A legnagyobb adósságot a Dél-Pesti Tankerületi Központ halmozta fel, amelynek tartozása októberről novemberre 115 millió forintról 411 millió forintra nőtt. A Közép-Budai Tankerületi Központ szintén jelentős növekedést produkált: míg októberben nem szerepelt a tartozással rendelkezők listáján, novemberre már 325 millió forintos adósságot mutatott ki. Hasonló tendencia volt megfigyelhető a Dunakeszi Tankerületi Központnál is, ahol egyetlen hónap alatt 73 millió forintról 249 millió forintra emelkedett a tartozásállomány.
Az adatok szerint a tankerületi központok összes tartozása nemcsak az előző hónaphoz képest ugrott meg, hanem jóval meghaladta az egy évvel korábbi szintet is: 2024 novemberében még valamivel több mint 1 milliárd forint volt az összesített adósság. Különösen látványos a lejárt tartozások növekedése, amely két hónap alatt a négyszeresére emelkedett.A Klebelsberg Központ a lap megkeresésére azt közölte, hogy a november végén kimutatott 2,4 milliárd forintos tartozásállomány döntő része közüzemi díjakból állt, ugyanakkor a 60 napon túli lejárt tartozások összege mindössze 212 millió forint volt. Tájékoztatásuk szerint az adósságok felhalmozódásának technikai oka volt, és a tartozásokat decemberben teljes egészében rendezték, így a tankerületi központok állításuk szerint adósság nélkül zárták a 2025-ös évet.Arra a kérdésre, hogy miként sikerült rövid idő alatt rendezni a több milliárd forintos tartozást, a Klebelsberg Központ később azt válaszolta: az Orbán-kormány ezúttal is két részletben biztosított rendkívüli rezsitámogatást a tankerületi központok számára. Hasonló kormányzati beavatkozásra 2024-ben és 2023-ban is szükség volt a tankerületek működésének finanszírozásához.Frissítés 01.09.
Cikkünk megjelenése után a Klebelsberg Központ a következőket írta:
Nem igaz, hogy a közüzemi díjak kifizetésével probléma lett volna az iskolákat fenntartó tankerületeknél. Ezzel szemben az igazság az, hogy a tankerületi központok tartozásállomány nélkül zárták az évet, a közüzemi díjak kifizetése december hónapban rendben megtörtént.
A közüzemi díjakhoz biztosított rezsitámogatás második részletének kifizetése - minden más ágazathoz hasonlóan - minden évben utólagosan november, december hónapban, tervezetten történik az intézmények részére. A tankerületek részére a valós fogyasztás után biztosított ez az összeg, és nem előzetes becslések alapján.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
