Központi felvételi 2026: jár pontlevonás, ha csúnyán ír a diák?

A központi felvételin nem elég, ha a megoldás jó, az írásnak olvashatónak és esztétikusnak is kell lennie, különben pontlevonás járhat.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint ugyan a felvételi feladatlapok kitöltésének írásmódjára és a betűtípus használatára nincsenek vonatkozó jogszabályok. a vizsgázónak ügyelnie kell arra, hogy a leírt szöveg egyértelmű legyen.

Ez azt jelenti, hogy a tanuló írhat folyóírással és nyomtatott betűkkel is, valamint bármilyen betűtípussal, de arra figyelnie kell, hogy egyértelmű legyen az ékezetek hossza, nagy kezdőbetűk, szóközök stb.

Ha a felvételiző írásmódja nem teszi lehetővé a helyesírási kérdések egyértelmű eldöntését, akkor a válaszai ebből a szempontból hibásak lesznek.

A nem esztétikus javításért pontlevonás járhat

A javítási és értékelési útmutatók szerint a külalakra, írásképre egy pont adható, abban az esetben, ha

  • a dolgozat külalakja rendezett, áttekinthető,
  • a javítások egyértelműek és esztétikusak,
  • az írás könnyen, jól olvasható,
  • a betűképek egyértelműen azonosíthatók,
  • az ékezethasználat egyértelmű,
  • a felvételiző nem használja indokolatlanul a pontsoron túli területet.

Azonban nem jár pont, ha

  • az írás jellemzően olvashatatlan,
  • félreérthető az ékezethasználat,
  • a dolgozat képe rendezetlen,
  • a javítások félreérthetők, zavarosak, nem esztétikusak,
  • elválasztás helyett indokolatlanul ír a pontsoron túli területre.
Arról, hogy lehet-e hivajavítót használni a központi írásbelin, ebben a cikkben írtunk korábban:
Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.