Központi felvételi 2026: jár pontlevonás, ha csúnyán ír a diák?

A központi felvételin nem elég, ha a megoldás jó, az írásnak olvashatónak és esztétikusnak is kell lennie, különben pontlevonás járhat.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint ugyan a felvételi feladatlapok kitöltésének írásmódjára és a betűtípus használatára nincsenek vonatkozó jogszabályok. a vizsgázónak ügyelnie kell arra, hogy a leírt szöveg egyértelmű legyen.

Ez azt jelenti, hogy a tanuló írhat folyóírással és nyomtatott betűkkel is, valamint bármilyen betűtípussal, de arra figyelnie kell, hogy egyértelmű legyen az ékezetek hossza, nagy kezdőbetűk, szóközök stb.

Ha a felvételiző írásmódja nem teszi lehetővé a helyesírási kérdések egyértelmű eldöntését, akkor a válaszai ebből a szempontból hibásak lesznek.

Középiskolai felvételi 2026

A nem esztétikus javításért pontlevonás járhat

A javítási és értékelési útmutatók szerint a külalakra, írásképre egy pont adható, abban az esetben, ha

  • a dolgozat külalakja rendezett, áttekinthető,
  • a javítások egyértelműek és esztétikusak,
  • az írás könnyen, jól olvasható,
  • a betűképek egyértelműen azonosíthatók,
  • az ékezethasználat egyértelmű,
  • a felvételiző nem használja indokolatlanul a pontsoron túli területet.

Azonban nem jár pont, ha

  • az írás jellemzően olvashatatlan,
  • félreérthető az ékezethasználat,
  • a dolgozat képe rendezetlen,
  • a javítások félreérthetők, zavarosak, nem esztétikusak,
  • elválasztás helyett indokolatlanul ír a pontsoron túli területre.
Arról, hogy lehet-e hivajavítót használni a központi írásbelin, ebben a cikkben írtunk korábban:
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.