Közfoglalkoztatási jogviszonyban keresnek pedagógiai asszisztenst, akiknek így a havi keresete a nettó 200 ezer forintot sem éri el.
Egy olvasónk arról számolt be az Eduline-nak, hogy a NOKS keretében foglalkoztatott dolgozók bérezése sok helyen rendkívül alacsony, gyakran még a minimálbért sem éri el. Elmondása szerint előfordul, hogy egyes iskolák közfoglalkoztatott státuszban hirdetnek pedagógiai asszisztensi állásokat.
Egy ilyen hirdetésről készült fotót is kaptunk:
PDSZ: a NOKS-dolgozók fizetései teljesen elszakadtak a valós megélhetési költségektől
Mi az a közfoglalkoztatási jogviszony?
A 2011. január 1-jétől bevezetett átalakítás során megszűntek a korábbi közmunkaprogramok, és ezek helyét az egységes közfoglalkoztatási rendszer vette át – írja Magyarország Kormánya.
A közfoglalkoztatás célja, hogy segítse a hátrányos helyzetben élőket és a támogatásra jogosultakat abban, hogy később el tudjanak helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon.
Képeken, milyen döbbenetesen alacsony a fizetésük a nevelést és oktatást segítőknek
Mennyit keres egy közfoglalkoztatott?
A közfoglalkoztatásban dolgozókra külön szabályok vonatkoznak – például a fizetésük is eltérő. Ennek célja, hogy az álláskeresők ne maradjanak tartósan a közfoglalkoztatásban, hanem anyagilag is jobban megérje számukra a versenyszférában munkát vállalni. A közfoglalkoztatás átmeneti megoldás, amely a munkanélküliek visszavezetését segíti a munkaerőpiacra. Ez csak akkor lehet hatékony, ha a közfoglalkoztatási bér alacsonyabb marad a piaci fizetéseknél.
A bért ezért úgy állapították meg, hogy magasabb legyen, mint a szociális ellátások összege, de alacsonyabb a minimálbérnél.
A 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet szerint a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 2025-ben 174 400 forint.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
