A PDSZ és a PSZ képviselői szerint továbbra is bizonytalan a pedagógusbérek jövője: a 2026–27-re ígért emelésekről ugyan részletes számokat közölt a minisztérium, a 2025-re járó bérkompenzáció viszont csak 2026 tavaszán érkezhet meg, miközben az egyéni béremelés garanciája is kikerült a rendelettervezetből.
Többszöri kérés után hívta meg egyeztetésre Maruzsa Zoltán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ). A megbeszélésen a pedagógusbérek 2025-ös és 2026–27-es alakulásáról volt szó. Az egyeztetésen Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának elnöke és Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke számolt be a részletekről.
Nagy Erzsébet szerint a találkozón világossá vált, hogy a kormány a nevelést, oktatást közvetlenül segítőknek nem tervez további, célzott bérfejlesztést. Facebookon közzétett videójukban elmondták, hogy: „Ahogyan arra számítottunk is, semmiféle plusz béremelést nem adnak, tehát azzal lehet számolni, hogy a garantált bérminimum 7%-kal nő. Mindenki továbbra is marad a rajtvonalon, és egyszerűen ezzel nem óhajtanak foglalkozni.”
A PDSZ szerint a minisztérium továbbra is „kedvező létszámadatokra” hivatkozik, holott több intézményben olyan feladatokat is szülők végeznek szívességből, amelyeket eddig szakemberek láttak el.
Megvannak 2026–27-es bérek alsó határai
A pedagógusbérek 2026–27-es emeléséről Gosztonyi Gábor számolt be részletesen. Kiemelte, hogy: „Mindenki bértömeget fog kapni, intézményenként lesz meghatározva.”
Bemutatta a jövő évre vonatkozó alsó bérhatárokat:Gosztonyi hangsúlyozta, hogy a fokozatok közti különbségek egyértelműen kimutathatók: „A gyakornoki fizetés 10%-al emelkedik, a pedagógus I. 9,9%-kal, a pedagógus II. 9,8%-kal, a mesterpedagógus 9,5%-kal, a kutatótanár pedig 8,9%-kal.”
A bruttó 25 ezer forintot sem éri el a pedagógusok átlagos őszi béremelése
A PSZ alelnöke hozzátette a most látott rendelettervezetből hiányzik a tavalyi „egyéni munkavállalói béremelési garancia."
A 2025-ös béremelést csak 2026-ban fizetnék ki
2025 végéig el kellene érni a diplomás átlagbér 80%-át. A szakszervezeti számítások szerint jelenleg csak 78–78,2% körül tartunk, vagyis további emelés járna a pedagógusoknak.
Kértük, hogy kérjék ki a KSH-tól az első kilenc hónap pedagógusátlagbérét és a diplomás átlagbéreket, hogy lássuk, hol tartunk. Nem mondtak semmit
- tette hozzá a Gosztonyi Gábor.
A megbeszélésen elhangzott az is, hogy a 2025-re járó bérkompenzációt csak 2026 márciusában egy összegben fizetnék ki. A szakszervezetek szerint ez azt jelenti, hogy a kormány a választások utánra halasztaná a tényleges korrekciót.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
