"A per során nagyot csalódtam a magyar bíróságok működésében" – megszólalt a három éve kirúgott karinthys tanár

2022 végén példátlan döntést hozott a kormány: tizenöt tanárt bocsátottak el a polgári engedetlenségi akciók miatt. Közéjük tartozott Rábai János, a Karinthy Frigyes Gimnázium egykori magyar–média szakos tanára is. Azóta új életet épített, de a történtek nyomait máig viseli.

Rábai Jánost 2022. november 30-án bocsátották el – épp egy végzős osztály osztályfőnökeként. A Szabad Vonalzónak (a Tanítanék Mozgalom hírfelületének) adott interjúban azt mondta, a per elvesztése nem érte váratlanul, de a tapasztalat kiábrándító volt: "Az, hogy veszítettünk, nem lepett meg, mert ezt vártuk. Viszont a per során nagyot csalódtam a magyar bíróságok működésében. Nem az ítélet miatt elsősorban, hanem azért, mert a törvények túl nagy mozgásteret adnak, és sokféleképpen lehet őket értelmezni" – mondta.

A kirúgás híre abszurd módon jutott el hozzá

Éppen a végzősökkel volt órája, amikor a diákok mondták, hogy a Telex szerint megint kirúgtak tanárokat. "Aztán az óra után a folyosón találkoztam Berta Bea kolléganőmmel, aki mondta, hogy én is a kirúgottak közt vagyok" – tette hozzá Rábai.

A pedagógus szerint a legnehezebb az érzelmi teher volt. Nemcsak az iskola, hanem az egész addigi élete omlott össze egy pillanat alatt:

A Karinthy nekem életem első munkahelye volt, és nagyon szerettem. Szóval minden rendben volt az életemben.

A feldolgozásban a legnagyobb támaszt a család és a tanítványok jelentették: „A családom szerencsére nagyon támogató volt, mellettem álltak, a diákok pedig ugyanazt a veszteséget szenvedték el, így egymást támogattuk a bajban.”

 

Bár kezdetben elfordult a tanítástól, idővel visszatért a pályára

Először nem akart visszatérni a tanításhoz, mert annyira megviselték a történtek. Egy ideig tananyagfejlesztőként dolgozott, majd munkát vállalt egy egyházi fenntartású iskolában. "Elkezdett hiányozni az iskola, a gyerekek, az iskolai légkör, az iskolai hagyományok, és vágytam vissza tanítani."

Rábai ma már nem vesz részt aktívan a tiltakozásokban, de továbbra is figyelemmel kíséri az oktatás helyzetét: „Szerintem én már megtettem, amit tehettem, most utat engedek másoknak is" – mondta.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.