Pénteken folytatódott a Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott, TASZ által képviselt hat tanár pere a Külső-pesti Tankerület ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A kirúgott karinthys tanárok elvesztették a Külső-pesti Tankerület elleni pert, a bíróság szerint az elbocsátás arányos és jogos szankció volt a tankerület részéről – írta meg a hvg.hu.
Még márciusban kezdődött el a a tárgyalása annak a hat tanárnak, akiket tavaly rúgtak ki a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból. A tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert a Külső-Pesti Tankerületi Központ ellen.
A bíróság végül elutasította a tanárok keresetét. A tárgyalás alatt a bíró azt vizsgálta, jogszerű volt-e a polgári engedetlenség miatt felmenteni a tanárokat. Indoklásában elmondta, hogy a polgári engedetlenség egyszerre volt munkaügyi és véleménynyilvánítási ügy.
A bíróság szerint a tanároknak tisztában kellett lenniük azzal, hogy a polgári engedetlenségre a munkáltató valahogyan lépni fog. Különösen akkor, ha a munkáltató alapjogokat biztosító intézmény, hiszen a gyerekek tanuláshoz való jogát kell biztosítaniuk. Arról kellett a bíróságnak döntenie, hogy a tanárok tevékenysége átlépte-e azt a határt, ahol már a tankerületnek közbe kellett avatkoznia, és a bíróság arra jutott, hogy igen – írja a lap.
A bírónő szerint a tankerületnek nem az volt a célja, hogy korlátozza a tanárok véleménynyilvánítását, hanem munkaügyi szempontok szerint mérlegeltek annak érdekében, hogy biztosítva legyen az oktatás. Hozzátette, hogy nem azt érte szankció, aki hangosabb volt, a tankerület döntése az alapján született meg, hogy ki hány órát mulasztott. A feleknek 15 napjuk van fellebbezni a döntés ellen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
