Kifogásolják az egyeztetés és a szakmaiság hiányát, továbbá úgy vélik, ez a bizonyítéka annak, hogy a kormányzat hazudott a pedagógushiányról.
A Szülői Hang, a Tanítanék és a Civil Közoktatási Platform is tiltakozik a kormány azon intézkedése ellen, ami szerint az 55 év feletti katonákat a tankerületek alkalmazhatják, végzettség hiányában pedig átképezhetik tanárokká.
Ahogy arról elsőként az Eduline-on beszámoltunk; a kormány kedden elfogadott salátatörvényében a telefonok iskolai használatának korlátozása mellett szerepel egy pont, amely szerint az átvezényelt 55 év feletti tiszteket és altisztetek a tankerületeknek alkalmazniuk kell.
"Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a tankerületi központhoz, aki az 55. életévét betöltötte, a tankerületi központ a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a tankerületi központ nem rendelkezik olyan betölthető álláshellyel, amely a vezényelt végzettségének megfelel, a tankerületi központ gondoskodik az álláshely betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a tankerületi központ vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat" - szól a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, vagyis a státusztörvény kiegészítése.
A Szülő Hang lapunknak küldött állásfoglalása szerint ez "gyalázatos és szakmailag botrányos bizonyítéka" annak, hogy a kormányzat hazudott arról, hogy nincs pedagógushiány, továbbá a pálya vonzóbbá tételére vonatkozó ígéreteik is kudarcot vallottak.
A szervezet kifogásolja az egyeztetés és a szakmaiság hiányát, továbbá megjegyzik, hogy mivel a kivezényelt katonák nem a pedagógusokhoz hasonló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy egyházi szolgálati jogviszonyban lesznek alkalmazva, hanem tanárként is hivatásos katonák lesznek, ezért feltehetően jóval kedvezőbb munkafeltételekkel dolgozhatnak majd, mint a képzettebb és tapasztaltabb pedagógus kollégák.
"Az 55 év feletti hivatásos katonák valaha nyugdíjba vonultak – most a kormány (többek között) az oktatás megreformálását, az iskolai rend és fegyelem megerősítését, a tanárhiány elfedését várja tőlük az elöregedett és megfogyatkozott, de legalább sok gyakorlattal rendelkező pedagógusok között" - írják.
Ezzel kapcsolatban a Civil Közoktatási Platform megjegyzi; a szolgálati évek nem tesznek valakit alkalmassá a nevelői munkára még akkor sem, ha egyébként a katona rendelkezik valamilyen oktatással kapcsolatos diplomával, vagy valamilyen rövidített képzés során átképzik őket. A rendelkezés szerint ráadásul hivatásos katonaként a tankerületek kötelesek alkalmazni őket, ami az érintett honvédek részéről sem választás, hanem vezénylés kérdése.
"Őszinte döbbenettel látjuk, hogy a kormányzat az iskolákat az erőszakszervezetek elfekvőjeként kezeli. Kinek a fejében született meg vajon a gondolat, hogy katonai pályájukat befejező, a szolgálatot tisztességgel teljesített, egyébként logikusan nyugdíjba vonuló honvédokat átvezényeljen gyermekek mellé, pedagógiai munkára? Önmagában hatalmas szégyen, hogy láthatóan nincs keret a nyugdíjak kifizetésére egy életen át tartó szolgálat után, de hogy egy huszáros vágással ilyen módon árukapcsolják a pedagógushiánnyal, az minden határon túlmegy" - fejezi ki a felháborodását a civil szervezet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
