Kifogásolják az egyeztetés és a szakmaiság hiányát, továbbá úgy vélik, ez a bizonyítéka annak, hogy a kormányzat hazudott a pedagógushiányról.
A Szülői Hang, a Tanítanék és a Civil Közoktatási Platform is tiltakozik a kormány azon intézkedése ellen, ami szerint az 55 év feletti katonákat a tankerületek alkalmazhatják, végzettség hiányában pedig átképezhetik tanárokká.
Ahogy arról elsőként az Eduline-on beszámoltunk; a kormány kedden elfogadott salátatörvényében a telefonok iskolai használatának korlátozása mellett szerepel egy pont, amely szerint az átvezényelt 55 év feletti tiszteket és altisztetek a tankerületeknek alkalmazniuk kell.
"Ha olyan hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszti vagy altiszti állománycsoportba tartozó honvéd vezénylésére kerül sor a tankerületi központhoz, aki az 55. életévét betöltötte, a tankerületi központ a vezényeltet köteles fogadni, amennyiben a vezényelt az alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a tankerületi központ nem rendelkezik olyan betölthető álláshellyel, amely a vezényelt végzettségének megfelel, a tankerületi központ gondoskodik az álláshely betöltéséhez szükséges képzés biztosításáról. A képzés elvégzéséig a tankerületi központ vezetője határozza meg a vezényelt által ellátandó feladatokat" - szól a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, vagyis a státusztörvény kiegészítése.
A Szülő Hang lapunknak küldött állásfoglalása szerint ez "gyalázatos és szakmailag botrányos bizonyítéka" annak, hogy a kormányzat hazudott arról, hogy nincs pedagógushiány, továbbá a pálya vonzóbbá tételére vonatkozó ígéreteik is kudarcot vallottak.
A szervezet kifogásolja az egyeztetés és a szakmaiság hiányát, továbbá megjegyzik, hogy mivel a kivezényelt katonák nem a pedagógusokhoz hasonló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy egyházi szolgálati jogviszonyban lesznek alkalmazva, hanem tanárként is hivatásos katonák lesznek, ezért feltehetően jóval kedvezőbb munkafeltételekkel dolgozhatnak majd, mint a képzettebb és tapasztaltabb pedagógus kollégák.
"Az 55 év feletti hivatásos katonák valaha nyugdíjba vonultak – most a kormány (többek között) az oktatás megreformálását, az iskolai rend és fegyelem megerősítését, a tanárhiány elfedését várja tőlük az elöregedett és megfogyatkozott, de legalább sok gyakorlattal rendelkező pedagógusok között" - írják.
Ezzel kapcsolatban a Civil Közoktatási Platform megjegyzi; a szolgálati évek nem tesznek valakit alkalmassá a nevelői munkára még akkor sem, ha egyébként a katona rendelkezik valamilyen oktatással kapcsolatos diplomával, vagy valamilyen rövidített képzés során átképzik őket. A rendelkezés szerint ráadásul hivatásos katonaként a tankerületek kötelesek alkalmazni őket, ami az érintett honvédek részéről sem választás, hanem vezénylés kérdése.
"Őszinte döbbenettel látjuk, hogy a kormányzat az iskolákat az erőszakszervezetek elfekvőjeként kezeli. Kinek a fejében született meg vajon a gondolat, hogy katonai pályájukat befejező, a szolgálatot tisztességgel teljesített, egyébként logikusan nyugdíjba vonuló honvédokat átvezényeljen gyermekek mellé, pedagógiai munkára? Önmagában hatalmas szégyen, hogy láthatóan nincs keret a nyugdíjak kifizetésére egy életen át tartó szolgálat után, de hogy egy huszáros vágással ilyen módon árukapcsolják a pedagógushiánnyal, az minden határon túlmegy" - fejezi ki a felháborodását a civil szervezet.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
