A negyedik évfolyamosok matematikaeredményei alapján egyre inkább kettészakad a mezőny: a legjobbak és a leggyengébbek aránya is nő, a középmező viszont zsugorodik. Szövegértésük pedig inkább romlik, egyre kevesebben jutnak el a magasabb képességszintekre.
A friss kompetenciamérés eredményei szerint a negyedik évfolyamos tanulók teljesítménye összességében stabil maradt, de az eloszlás jelentősen változott.
Matematika: egyre több a kiemelkedő és a lemaradó diák
Miközben enyhén nőtt a leggyengébben teljesítők aránya, a legjobbaké is emelkedett. A középső teljesítménysáv – vagyis azoké, akik alapvető, de nem kiemelkedő szinten oldják meg a feladatokat – szűkült.
Az 1. szint alatt teljesítők aránya 7,53 százalékról 8,5 százalékra nőtt, vagyis több tanuló nem tudta megoldani az alapvető, kontextus nélküli feladatokat sem. Ugyanakkor a 3. és 4. szinten teljesítők aránya is nőtt – 22,86-ról 24,72, illetve 8,53-ról 9,99 százalékra – ami azt jelzi, hogy több diák képes már összetettebb problémák megoldására és gondolatmenetük leírására.
A középső, 1-2. szint viszont gyengült: az ide tartozó tanulók aránya több mint 4 százalékponttal csökkent. Ez azt mutatja, hogy a tanulói teljesítmények széthúzódtak – kevesebben maradtak a középső mezőnyben, miközben a leggyengébbek és a jobbak aránya egyaránt nőtt.
Mit jelentenek a szintek?
A negyedikes diákok szövegértési teljesítménye enyhén romlott a korábbi évhez képest. Bár az alapvető feladatokat megoldani tudók aránya nőtt, a legmagasabb szinteket elérők aránya csökkent – vagyis a tanulók többsége egyszerűbb szövegekkel boldogul, de kevesebben képesek mélyebb megértést és összetett következtetéseket igénylő feladatok megoldására.
Miközben az 1. szint alatt teljesítők aránya 3,3 százalékról 2,57 százalékra csökkent – tehát kevesebben vannak, akik az alapvető információkat sem tudják visszakeresni – a 1-2. szintet elérők aránya összességében nőtt (a tanulók több mint 40 százaléka ide tartozik). Ugyanakkor a felsőbb szinteken csökkenés figyelhető meg: az 5. szintet elérők aránya 11,77 százalékról 9,54 százalékra, a 6. szinté 4,47-ről 3,67 százalékra, a legmagasabb, 7. szinten teljesítőké pedig 0,76-ról 0,71 százalékra esett vissza.
Mit jelentenek a szintek?
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
