2,5 millió forintot kaphatnak a legjobb tanárok

25. alkalommal hirdették meg a Rátz Tanár Úr Életműdíjat, amelyre 2025. október 13-ig lehet jelölni olyan pedagógusokat, akik legalább tíz éve tanítanak matematikát, fizikát, kémiát vagy biológiát, és diákjaik kiemelkedő versenyeredményeket értek el. A nyertes tanárok fejenként 2,5 millió forintos jutalomban részesülnek.

A díjat az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért alapította 25 éve, hogy a magyar közoktatás kiemelkedő reálárgyakat oktató tanárainak munkáját elismerje.

„Hogy ne csak a világhírű tudósok, hanem a tanáraik nevét is ismerjük” – szól a díj szellemisége, amely Rátz László legendás pedagógus nevét viseli, aki többek között Neumann János és Wigner Jenő tanára volt.

Híres női tudósok

A pályázatra olyan pedagógusok jelölhetők, akik:
  • legalább tíz év tapasztalattal rendelkeznek az 5–12. évfolyam reáltárgyainak oktatásában,
  • tanítványaik kimagasló eredményeket értek el hazai vagy nemzetközi versenyeken,
  • támogatják a tehetséggondozást, beleértve a hátrányos helyzetű diákokat,
  • részt vesznek szakmai programok, versenyek szervezésében, és folyamatosan képezik magukat,
  • előnyt jelent szakmai publikáció, tankönyv- vagy segédanyag-készítés.

A jelölés bárki számára nyitott – diákok, szülők, kollégák, intézmények vagy szervezetek is tehetnek ajánlást. A nevezéseket online lehet benyújtani a díj hivatalos oldalán október 13-ig. A nyertes pedagógusok (várhatóan nyolcan) 2,5 millió forintos díjat kapnak. A díjátadó ünnepségre 2025. december közepén kerül sor.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.