„Már most is van több olyan általános iskola, ahova egyetlen elsőst sem vettek fel”

A Népszava Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökével beszélgetett, többek között Balatoni Katalin és a szakszervezet között zajló vitáról, illetve a népességfogyás következményeként kialakuló iskolaösszevonásokról és megszűnésekről.

  • Rodler Lili

Június 29-e óta a PDSZ folyamatosan előtérben van, köszönhetően Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos őket bíráló Facebook-bejegyzésének. Az ominózus posztban a PDSZ kiállását bírálata a Büszkeség Menet mellett és azt találta megjegyezni, hogy „ha rajtuk múlna, akkor azonnal megnyitnák az óvodák kapuit a drag queen – álarcos bálkirálynők”.

"Úgy tűnik, zavarja őket, hogy kiállunk a gyermekeink mellett" - reagált Balatoni Katalin a PDSZ fenyegetésére

A Népszava interjújában Totyik Tamás elmondta, hogy a bejegyzéshez mellékelt, a logójukat fekete vonallal áthúzott képet meglehetősen gyerekes húzásnak tartja. „A biztos asszonyt, aki korábban köznevelési helyettes államtitkárként vett részt a szakszervezetek és a Belügyminisztérium egyeztetésein, ennél komolyabb tárgyalópartnernek ismertem meg, nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen szinten fog megnyilvánulni.” – tette hozzá.

Arra, hogy az iskolák és az óvodák kapuit megnyitnák az “LMBTQ-lobbi” előtt, annyit reagált, hogy ez minden valós alapot nélkülöző, buta kijelentés.

„A gyülekezési szabályok korlátozását a kormány mosta össze az LMBTQ közösség megmozdulásaival, ami, úgy tűnik, súlyos politikai baklövés volt. A közoktatási intézményekből egyébként már rég ki vannak tiltva a civil szervezetek, még a körzeti orvosok, védőnők sem mennek be az iskolákba felvilágosító órákat tartani. Az “érzékenyítés” pedig nemcsak a szexuális kisebbségek elfogadásáról szól, hanem például az eltérő kultúrájú vagy a fogyatékkal élő gyerekek elfogadásáról, amire nagy szükség lenne, mert látszik, hogy ezen a téren az egész társadalomban nagy hiányosságok vannak.”

A Népszava az utolsó kijelentésre rákapcsolódva afelől is érdeklődött, hogy egy a PSZ által két éve kért vizsgálat a fogyatékkal élő gyerekek intézményeivel, az egységes gyógypedagógiai és módszertani intézményekkel kapcsolatban hozott-e bármilyen eredményt. Totyik elmondta, hogy a kivizsgálási kérelem benyújtása óta semmilyen új információval nem rendelkeznek tekintettel arra, hogy nem kapnak a megkereséseikre választ az alapvető jogok biztosától. Annyiról tudnak csak, hogy a sajtóban is kiemelt intézményekben történtek felújítások, de egyéb változásról nem tudnak.

A PSZ elnöke azt is hozzátette, hogy pedig, ha a kormánynak igazán fontos lenne a gyermekvédelem, akkor ezeknek a méltatlan körülményeknek a kiküszöbölésével kellene foglalkoznia. Illetve a gyógypedagógusok és az őket segítő asszisztensek béremelésével is foglalkozni.

Június végére több mint 20 ezer aláírást gyűjtött a PSZ a nevelő-oktató munkát segítő dolgozók béremeléséért, az íveket pedig eljuttatták a Belügyminisztérium részére is. Totyik elmondat, hogy egyelőre nem érkezett válasz reakció erre a minisztériumból, pedig egy béremelést megfogalmazó törvénymódosító javaslatot is mellékeltek hozzá.

„A kormány eddig nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, szerintük van elegendő nevelő-oktató munkát segítő dolgozó, ennyi pénzért is. A létszámuk mintegy 44 ezer fő: pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, iskolatitkárok. Ők a garantált bérminimumot kapják, nettó 232 ezer forintot. Csakhogy az asszisztensekből egyre kevesebb van, miközben ők azok, akik a gyerekekkel foglalkoznak.” - emelte ki.

Az interjúban kitértek a pedagógusok folyamatos létszámcsökkenésére, illetve az elöregedésére, ami még inkább hiányt fog generálni, hiszen a jelenleg 50 évesen dolgozó pedagógusok 12 éven belül nyugdíjba fognak vonulni. Utánpótlás pedig aligha van, legalábbis újonnan a tanári pályára állókból. De nem csak a pedagógushiány generál égető kérdéseket.

Már több mint 2 ezer pedagógust keresnek a 2025/2026-os tanévre

A tanárok létszáma mellett csökken a beiskolázottak száma is. A 2015/16-os tanévhez képest most 30 ezerrel kevesebb diák tanult idén, ami súlyos hatással lesz az oktatási rendszer jövőjére is. A népességszám folyamatos csökkenése kikerülhetetlen nehézségeket vonzz majd maga után.

„Az egyik legsúlyosabb helyzet a Dél-Dunántúlon fog kialakulni, ahol tavaly egy évfolyamra átlagosan 9114 gyermek jutott, miközben mintegy 6500 gyermek született 2024-ben. Ez azt jelenti, hogy abban a régióban néhány év múlva mintegy 28 százalékkal kevesebb gyerek lesz a közoktatási rendszerben. A másik súlyos helyzetű régió a Közép-Dunántúl, ahol a következő 5-10 évben 25 százalékos visszaesés várható az iskoláskorú gyerekek számában. A legjobb helyzetben Észak-Magyarország van, ott csak 18 százalékos lesz a visszaesés. De országos szinten ez azt jelenti, hogy minden ötödik általános iskolai férőhely feleslegessé válik majd.” – vezette le a PSZ elnöke.

Jelenlegi információi szerint már most is van több olyan iskola, ahol egyetlen diákot sem vettek fel elsőbe. Ennek tükrében a jövőben pedig biztos, hogy drasztikus lépéseket kell tenniük az oktatás megőrzésére. Például elkerülhetetlen lesz a kisebb létszámú iskolák megszüntetése vagy összevonása. „De erre csak egy részletes, átgondolt, tudatos stratégiával kerülhet sor, pedagógusok, érdekvédelmi szervezetek, településvezetők és demográfusok bevonásával.” – tette hozzá.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.